Volodimir Zelenszkij ukrán elnök légvédelmi rendszereket kért az Egyesült Államoktól tegnap az amerikai kongresszushoz videóhívásban intézett beszédében. Megfogalmazása szerint ezt alternatív megoldásként kéri Ukrajna, hogy maga zárhassa le légterét az orosz légi és rakétacsapások elől. Eddig Ukrajna nyugati szövetségeseitől követelte az ukrán légtér lezárását.
„Önök tudják, milyen védelmi rendszerekre van szükségünk. SZ-300-as és hasonló rendszerekre. Tudják, mennyi múlik a harcban a légtérhasználaton” – hangoztatta Zelenszkij. Emellett repülőgépeket is kért, amelyek – szavai szerint – segíthetnek a védekezésben „Ukrajnának, és egyben Európának is”.
Az elnök kijelentette, hogy Oroszország több ezer ember számára a „halál forrásává” változtatta az ukrán égboltot. „Az orosz csapatok már mintegy ezer rakétát lőttek ki Ukrajnára. Számtalan bombát. Drónokat használnak a pontosabb célzáshoz. Ez olyan terror, amelyet Európa nyolcvan éve nem élt meg” – hangoztatta. „Van egy álmom. Ezek a szavak mindenki számára ismertek” – mondta Zelenszkij, utalva Martin Luther King amerikai polgárjogi harcos híres, 1963-ban tartott beszédére. „Én ma azt mondom: szükségem van (a segítségükre). Égboltunk védelmére van szükségünk, az önök döntésére és segítségére” – folytatta.
Az elnök beszédében arra kérte az amerikaiakat, hogy képzeljék magukat az ukránok helyzetébe. Felidézte a második világháborúban a Pearl Harbor-i amerikai támaszpont ellen végrehajtott japán támadást, amikor – mint fogalmazott „az amerikaiak feje fölött lett fekete az ég”, valamint a New York-i Világkereskedelmi Központ ikertornyait elpusztító, 2001-es terrortámadást. Hangsúlyozta: most, az elmúlt három hétben az ukránok számára a mindennapok valósága lett ez.
Putyin: valódi fenyegetés volt
Valódi volt a fenyegetés, hogy Ukrajna atomfegyverhez akar jutni – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök egy tegnapi gazdasági videókonferencián. „Kijelentések hangzottak el a kijevi hatóságok részéről, miszerint saját nukleáris fegyvereket és hordozóeszközöket szándékoznak létrehozni. Ez valódi fenyegetés volt” – hangoztatta az elnök. Putyin megismételte a korábban magas rangú orosz katonai vezetők által hangoztatott vádat, miszerint Ukrajnában biológiai fegyverek összetevőit állították elő. „Több tucat laboratóriumból álló hálózat is működött Ukrajnában, ahol katonai és biológiai programokat, többek között koronavírus, lépfene, kolera, afrikai sertéspestis és más halálos betegségek mintáival végzett kísérleteket végeztek a Pentagon irányításával és pénzügyi támogatásával” – mondta.
Putyin szerint Ukrajna „az Egyesült Államok és számos nyugati ország bátorításával célzottan erőszakos forgatókönyvre, vérfürdőre és etnikai tisztogatásra készül a Donyec-medencében”. „A Donyec-medence, majd a Krím elleni masszív offenzíva csak idő kérdése volt” – hangoztatta, hozzátéve, hogy a háború már évek óta folyt és 14 ezer áldozattal járt Délkelet-Ukrajnában. „Véres terrorcselekménynek” minősítette a Donyeck ellen kazettás töltetet hordozó Tocska-U harcászati rakétával hétfőn elkövetett, több mint húsz emberéletet követelő ukrán támadást. A Nyugatot „erkölcsi leépüléssel” és „teljes elembertelenedéssel” vádolta meg, amiért nem vett tudomást a történtekről, a polgári célpontok elleni válogatás nélküli támadásokat pedig a Harmadik Birodalom végnapjaiban elkövetett „fasiszta” gaztettekhez hasonlította.
Putyin, miként a Moszkva által „különleges hadműveletnek” nevezett háborút elindító beszédében, most is azt állította, hogy Oroszországnak nem áll szándékában megszállni Ukrajna területét. A támadás megindításáról szóló döntésről szólva hangsúlyozta, hogy megítélése szerint a helyzet diplomáciai úton történő megoldásának lehetőségei teljesen kimerültek, mégpedig nem Moszkva hibájából. Hangot adott véleményének, hogy a hadművelet sikeres, és szigorúan a tervek szerint halad, az orosz fegyveres erők által alkalmazott taktika teljes mértékben igazolta magát és az orosz katonák mindent megtesznek a civil veszteségek elkerülése érdekében az ukrán városokban.
Első ízben osztotta meg a nyilvánossággal, hogy, mint mondta, a háború megkezdésekor Moszkva több csatornán felajánlotta a kijevi hatóságoknak, hogy ne kezdjenek katonai műveletekbe, hanem az értelmetlen vérontás elkerülése érdekében hajtsanak végre csapatkivonást a Donyec-medencéből, de nem járt eredménnyel. Azt mondta, hogy a Nyugat gyenge és függésben élő Oroszországot akar, de ezt a célját most sem fogja elérni.
Háborús bűnös
Az amerikai szenátus egyhangúlag elfogadta a Vlagyimir Putyin orosz elnököt háborús bűnösként elítélő határozatot – közölte a Hirado.hu. A Lindsey Graham republikánus szenátor által előterjesztett és mindkét párt szenátorai által támogatott rendelkezés arra ösztönözné a hágai Nemzetközi Büntetőbíróságot (ICC) és más országokat, hogy folytasson vizsgálatot az orosz hadsereg ellen az Ukrajna elleni orosz invázió során elkövetett háborús bűnökkel kapcsolatban – írta a Reuters hírügynökség. „Ebben a teremben mindannyian, demokraták és republikánusok összefogtunk, hogy kimondjuk: Vlagyimir Putyin nem bújhat ki az ukrán nép ellen elkövetett kegyetlen bűnei miatti felelősségre vonás alól” – közölte Chuck Schumer demokrata szenátor.
Ukrajnai békemisszió
A háborús bűntettek megakadályozásához lenne szükség az ukrajnai nemzetközi békefenntartó misszióra, amelynek gondolatát Jarosław Kaczyński lengyel miniszterelnök-helyettes vetette fel Kijevben – közölte tegnapi sajtóértekezletén Piotr Müller lengyel kormányszóvivő. A szóvivő újságírói kérdésre reagálva kommentálta a biztonságért felelős kormányfőhelyettes szavait azt követően, hogy Kaczyński, valamint Mateusz Morawiecki lengyel, Petr Fiala cseh és Janez Janša szlovén kormányfő kedden az ukrán fővárosban Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel és Denisz Smihal kormányfővel találkozott.
Kaczyński a találkozót követő keddi, kijevi sajtókonferencián arról beszélt, hogy nemzetközi humanitárius és békefenntartó missziót kellene küldeni Ukrajnába, „akár a NATO részéről, akár szélesebb keretben”. Olyan erőről lehet szó, amely meg is tudja védeni magát a veszélyes területen – tette hozzá. Müller –, aki a keddi kijevi látogatáskor a lengyel–cseh–szlovén küldöttség tagja volt – elmondta: Kaczyński a javaslattal olyan békemisszió megalakítására szólította fel a nemzetközi közösséget, amely elsősorban az ukrajnai humanitárius folyosókat biztosítaná, és őrködne az alapvető emberi jogok tiszteletben tartása felett. „A nemzetközi közösség nem nézheti tétlenül, hogy az orosz katonák háborús bűnöket követnek el Ukrajna területén” – hangsúlyozta Müller. Az alakulat küldetése nem lenne egyszerű, de működése nélkülözhetetlen ahhoz, hogy Ukrajna „továbbra is szuverén, területileg egységes ország lehessen” – mondta, hozzátéve: a misszió elsősorban azért szükséges, hogy Ukrajna területén ne történjenek „olyan háborús bűnök, amelyeket eddig tapasztaltunk”.
