Lavrov: van remény a kompromisszumra

2022. március 17., csütörtök, Világfigyelő

Nem könnyű tárgyalások folynak Oroszország és Ukrajna között, de van remény a kompromisszumra – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter tegnap az orosz RBK tévécsatornának nyilatkozva. Lavrov szerint Oroszország a jövőben is kész lesz a kapcsolattartásra az ukrán féllel, de látnia kell, hogy ez milyen „hozzáadott értéket” képvisel. Azt mondta, hogy Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter nem terjesztett elő új elképzeléseket kettőjük múlt csütörtöki, antalyai tárgyalásán.

A tárcavezető sürgette, hogy az orosz és ukrán tárgyaló félnek adják meg a lehetőséget arra, hogy nyugodt légkörben, a „hisztéria fokozása nélkül” dolgozzon. Azt mondta, hogy vannak olyan megfogalmazások, amelyekben a felek közel állnak a megegyezéshez, és kifejezte reményét, hogy sikerül megállapodni Ukrajna semleges státusáról. Kifejezte Moszkva készségét a megegyezésre arról, hogy milyen fegyverek lehetnek Ukrajna területén. Leszögezte, hogy ezek nem jelenthetnek veszélyt Oroszország biztonságára. Hozzátette, hogy ezt a kérdést az ukrán NATO-tagságtól függetlenül kell kezelni, mert az Egyesült Államok vagy mások kétoldalú alapon akkor is szállíthatnak csapásmérő eszközöket Kijevnek, ha az ország nem lép be a katonai tömbbe.

Vlagyimir Megyinszkij orosz elnöki tanácsadó, az ukrán féllel tárgyaló delegáció vezetője azt mondta, hogy Oroszország céljai nem változtak meg sem a Moszkva által „különleges hadműveletként” emlegetett ukrajnai háborúban, sem a tárgyalóasztalnál. „Nekünk békés, szabad és független Ukrajnára van szükségünk, amely semleges – nem tagja katonai tömböknek, nem tagja a NATO-nak, olyan ország, amely a barátunk, amellyel közösen építjük a kapcsolatainkat és a jövőnket, és amely nem hídfőállása az országunk elleni katonai és gazdasági támadásnak” – mondta a Rosszija 24 hírtelevízió által bejátszott nyilatkozatában. Megyinszkij szerint Moszkva célja „nemzedékekre szóló megállapodás” megkötése, amelynek alapját a mostani tárgyalások fektetik le.

Az orosz főtárgyaló azt mondta, hogy az Ukrajna 1991-es szuverenitási nyilatkozatából eredő, jelenleg is hatályos semlegességének megőrzése mellett a két ország védelmi minisztériuma között egyeztetések folynak az ukrán hadsereg méretéről. Megyinszkij szerint Ukrajna osztrák vagy svéd típusú demilitarizált államot akar, amelyben önálló hadserege és flottája lenne. A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov megerősítette, hogy a demilitarizált állam osztrák vagy svéd típusú változatáról folynak a tárgyalások Kijevvel, amit lehetséges kompromisszumnak nevezett. Megyinszkij beszámolója szerint egyébként az orosz fél számára kulcsfontosságú a 2014-ben Ukrajnától elcsatolt Krím félsziget és a Moszkva által függetlennek elismert Donyec-medence státusa, valamint az orosz ajkú lakosság jogainak biztosítása és a „nácitlanítás”. Cáfolta Kijevnek azt az állítását, hogy ez utóbbi pont lekerült a tárgyalások napirendjéről.

 

Ukrajna semlegességéről

Ukrajna a semlegesség speciális változatát követeli magának jogilag ellenőrzött és nem protokolláris biztonsági garanciákkal – jelentette ki tegnap Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója, a Moszkvával tárgyaló ukrán küldöttség tagja. „Megértjük partnereink arra irányuló törekvését, hogy kezdeményező felei legyenek a tárgyalási folyamatnak. Tőlük származnak a svéd vagy az osztrák típusú semlegességi modellekről szóló kijelentések. Ukrajna azonban most nyílt háborúban áll Oroszországgal, ezért a modell csakis ukrán lehet, és csakis jogilag szavatolt biztonsági garanciákkal együtt lehet róla szó” – fejtette ki a tisztségviselő az Ukrajinszka Pravda hírportálnak.

Podoljak hangsúlyozta, hogy Ukrajna „valódi, nem pusztán protokolláris biztonsági garanciákat” követel magának. „Ez pedig azt jelenti, hogy a garanciák aláírói nem állnak félre egy Ukrajna elleni támadás esetén, mint most, hanem aktívan részt vesznek Ukrajna oldalán a konfliktusban, és hivatalosan is biztosítják számunkra a szükséges mennyiségű fegyver azonnali szállítását” – tette hozzá. A tanácsadó hangsúlyozta, hogy Ukrajna soha nem volt „katonai állam”, amely megtámadta vagy megtámadni készült volna szomszédait, ellentétben az Oroszországi Föderációval. „Ezért Ukrajna erős szövetséges bázisra vágyik, világosan meghatározott biztonsági garanciákkal” – fűzte hozzá.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 511
szavazógép
2022-03-17: Világfigyelő - :

Zelenszkij légvédelmi rendszereket kér Amerikától

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök légvédelmi rendszereket kért az Egyesült Államoktól tegnap az amerikai kongresszushoz videóhívásban intézett beszédében. Megfogalmazása szerint ezt alternatív megoldásként kéri Ukrajna, hogy maga zárhassa le légterét az orosz légi és rakétacsapások elől. Eddig Ukrajna nyugati szövetségeseitől követelte az ukrán légtér lezárását.
2022-03-17: Máról holnapra - Farkas Réka:

A seholsincsen kormány

Ha válsághelyzet van, világméretű, olybá tűnik, lebénul Románia kormánya. Mintha viharos tengeren hánykódó hajó lenne az ország, kapitánya és vezető tisztjei pedig egy biztonságos kabinban meghúzódva várnák az égiháború elvonulását, időnként kikiabálva nyugtatják a legénységet, hogy minden rendben lesz, de sem ötletük, sem tehetségük, sem bátorságuk nincs az észszerű, szakszerű cselekvéshez.