A TASZSZ szerint az ügyben a főügyészég nyújtott be keresetet, mi­után a két közösségi médium több országban is visszavonta az erőszakra buzdító üzenetekre vonatkozó tilalmát Vlagyimir Putyin orosz elnök személye és az általa február 24-én Ukrajnába vezényelt orosz csapatok esetében (vagyis nem szűrték ki többé a hírfolyamból erőszakra való uszításként ezeket a tartalmakat). A hétfői bírósági ítélet a Meta és struktúrái számára megtiltotta, hogy üzleti tevékenységet folytassanak vagy irodákat működtessenek Oroszországban. A tilalom az Instagramot és a Face­bookot érinti, amelyet az orosz tömegtájékoztatási és távközlési felügyelet (Roszkomnadzor) már eddig is blokkolt az országban, előbbit erőszakra való felbujtás, utóbbit az orosz médiumok letiltása miatt.

Az orosz főügyészség szerint a Meta közösségi oldalai nagymértékben befolyásolják a közvéleményt, maga a vállalat pedig egy olyan „alternatív valóságot” hozott létre, amelyben gyűlöletet szított az oroszok ellen. Közleményében a Roszkomnadzor arra hívta fel a figyelmet, hogy az ukrajnai háború kitörése nyomán az Instagramon 4600 olyan bejegyzést tettek közzé, amely hazugságot terjesztett az orosz hadseregről, és több mint 1800 olyan felhívást, amely részvételre buzdított nem engedélyezett tüntetéseken (jelenleg Oroszországban törvényt sért az az állampolgár, aki Ukrajna lerohanását „különleges hadművelet” helyett háborúnak meri nevezni). Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (a KGB-utódszerv FSZB) ragaszkodott a vállalat azonnali betiltásához, mert szerintük tevékenysége Oroszország és fegyveres erői ellen irányult.

A Meta Platforms a tárgyalás elhalasztását, valamint nyelvészeti szakvélemény elkészíttetését kérte azokról a nyilatkozatokról, amelyek a főügyészség kérelmének indokául szolgáltak, de elutasító választ kapott. A Meta egyik képviselője a bíróságon azt mondta, hogy a vállalat megváltoztatta a politikáját, és elfogadhatatlannak nyilvánítja a ruszofóbiát, valamint a felhívásokat az oroszok elleni erőszakra.

A kereset indoklása szerint a Meta március 11-én engedélyezte, hogy olyan információkat tegyenek közzé az oldalain, amelyek az orosz hadsereg elleni erőszakra szólítanak fel az ukrajnai háborúval kapcsolatban. Hasonló uszítás civilek ellen továbbra is tilos. Az ügyről elsőként beszámoló Reuters brit hírügynökség azt írta, hogy a katonák megölésére vonatkozó felszólítást tizenkét országban, Azerbajdzsánban, Örményországban, Észtországban, Georgiában, Magyarországon, Lettországban, Litvániában, Lengyelországban, Romániában, Oroszországban, Szlo­vákiában és Ukrajnában engedélyezték. A Vlagyimir Putyin orosz és az Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök elleni uszítást az oroszországi, lengyelországi és ukrajnai felhasználók számára tették lehetővé – vagyis nem törölték azonnal az uszító tartalmakat.

A Facebook blokkolásának lehetősége már 2017-ben felmerült Oroszországban, mert a vállalat nem tartotta be a személyes adatok helyi tárolására vonatkozó törvényt. A bíróság többször is megbírságolta a közösségi hálózatot, amely a bírságokat ki is fizette. A helyzet az ukrajnai háború és a nyugati szankciók teremtette légkörben tovább éleződött, egyre nagyobb volt a nemzetközi nyomás a közösségi oldalakon is, hogy a bizonyítottan Oroszországhoz köthető, titkosszolgálati háttérrel vezényelt dezinformációs műveletek és az álhírterjesztés ellen valamilyen eszközzel fellépjenek. A Meta közösségi hálózatai megtiltották az orosz felhasználóknak, hogy reklámkampányokat indítsanak, az Instagram leállította a felhasználók oroszországi és ukrajnai követőire vonatkozó információk megjelenítését, és Stories funkcióban elkezdte álhírgyanúsként címkézni az orosz állami média híradásait tartalmazó történeteket. A Facebook korlátozta a hozzáférést a Kreml fennhatósága alatt működő Russia Today (RT) hírcsatornához, ahogy a Sputnikhoz és más orosz állami médiumokhoz is. A Roszkomnadzor követelte, hogy a Facebook szüntesse meg a blokkolást, és február 25-én előbb lassítani kezdte, majd március 4-én teljes egészében blokkolta is a közösségi hálózathoz való hozzáférést Oroszország területén. A főügyészség március 11-én nyújtott be keresetet a Meta szélsőséges szervezetté nyilvánításáért és betiltásáért.

Hivatalos kommentárok szerint szélsőségesség címén nem fognak büntetőeljárás alá vonni minden orosz Facebook- és Instagram-felhasználót, és nem fogják őket profiljuk törlésére kötelezni. Felmerült az ítélet visszavonásának lehetősége is abban az esetben, ha a Meta hivatalosan elismeri és orvosolja az orosz ügyészség által felrótt jogsértéseket.