A moinești-i bíróság csütörtöki ítélete értelmében törölni kell a telekkönyvből Dormánfalvának (Dărmănești városnak) az úzvölgyi temető fölötti tulajdonjogát. A határozat – amely a romániai bíróságok portálján jelent meg – nem végleges, a hivatalos kézbesítéstől számított 30 napon belül fellebbezést lehet benyújtani ellene.
Az ítélet azt követően született, hogy a bákói táblabíróság tavaly októberben jogerősen érvénytelenítette Dormánfalva önkormányzatának azt a 2019 márciusában hozott határozatát, mellyel a város közvagyonává nyilvánította az úzvölgyi katonatemetőt. A város ezt követően telekkönyveztette saját nevére a temető 7979 négyzetméteres területét. A perben a csíkszentmártoni önkormányzat oldalán avatkozott be a Mikó Imre Jogvédő Szolgálat. Kis Júlia, az önkormányzat és a jogvédő szolgálat ügyvédje az MTI-nek elmondta: soha nem borítékolhatók a bírósági határozatok, de miután a bíróság már jogerősen törölte azt az önkormányzati határozatot, amely a telekkönyvi bejegyzés alapjául szolgált, számítottak az ítéletre. Hozzátette: a következő napokra várják annak a februári ítéletnek a megindokolt, hivatalos közlését, amelyben a Bákó megyei törvényszék a temető átalakítására kiállított építési engedélyt is érvénytelenítette. Ha nem lesz fellebbezés az ítélet ellen, érvényt kell szerezni a határozatnak, és el kell távolítani a temetőből a törvénytelenül elhelyezett kereszteket.
Dormánfalva önkormányzata 2019 márciusában saját közvagyonává nyilvánította az úzvölgyi katonatemetőt, amelyet addig Csíkszentmárton község gondozott, és áprilisban önkényesen román parcellát alakított ki a Hargita és Bákó megye határán fekvő, elnéptelenedett Úzvölgye település sírkertjében. 2019. június 6-án több ezer román megemlékező erőszakkal nyomult be a temetőbe, hogy részt vegyen a román parcella és emlékmű román ortodox felszentelésén, amit a székelyek élőlánccal próbáltak megakadályozni. Egy héttel az erőszakos cselekmények után az illetékes román hatóság tisztázta, hogy nem az úzvölgyi katonatemetőben nyugszik az a 149 román katona, akinek a névsorolvasása is részét képezte a temető erőszakos elfoglalása utáni ceremóniának. A nacionalista temetőfoglalók – akik közül 2020 őszén többet is a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) színeiben választottak parlamenti képviselővé, szenátorrá – azóta többször szerveztek koszorúzásokat a temetőben azoknak a román katonáknak, akik a hivatalos román álláspont szerint sem ott nyugszanak.
