Szűkebb pátriánkról és férfijainkról mesélnek azok a fényképek, amelyeket a Visor Székelyföldi Fotófesztivál keretében megrendezett Székelyföldi Fotóklubok 3. Szemléjének szabadtéri kiállításán mutattak be hétfő délután a baróti közönségnek. A Diákdomb jó kiállítóterepnek bizonyult: hátterében az iskola, közelében a főtér, azaz minden adott, hogy a közel száz alkotásnak egészen biztosan jelentős közönsége legyen.
Vargyasi Levente, a Kovászna Megyei Művelődési Központ munkatársa megnyitóbeszédében úgy fogalmazott: a kiállító tíz fotóklub tagjainak alkotásai megadják a választ arra a kérdésre, hogy manapság, amikor mindenki fényképezhet, mindenki publikálhat, van-e még jelentőségük a fotókluboknak. A válasz egyértelműen igen: a fotográfiákon látszik, készítőik kapcsolatban állnak, közösségben gondolkodnak, ha pedig a helyzet úgy hozza, készek egymással konfrontálódni és vitába bocsátkozni. Ez jól tetten érhető a most bemutatott alkotásokon is, melyek központi témája ez alkalommal a férfi: a készítők, „a szemek” mások, és másként is ábrázolják a férfit – családfőként, családfenntartóként, az erő megtestesítőjeként, példaképként és a nő társaként –, a tárlat mégis egységesnek hat.
Benedek-Huszár János polgármester szintén a bemutatott anyag egységességét emelte ki, mondván: bár a fényképek készítői esetenként száz kilométerekre laknak egymástól, felvetésben és témabemutatásban nagyon hasonló képeket bocsátottak a szervezők rendelkezésére. Az elöljáró méltatta a fényképek dokumentumértékét is: a ma megörökített mozzanatok egy következő nemzedék számára már a történelmet szemléltetik, mert manapság csak elvétve lehet látni járomba fogott teheneket, kézzel vető embereket, szénégetés mesterségét űzőket és székely harisnyát húzókat.
