A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi tanulmányi központja új szakok és mesteri képzés indításában, saját tantestület kiépítésében és a leendő campus minél hamarabbi felépítésében, használatba vételében érdekelt – hangsúlyozza Nyárádi Imre István. A Sapientia háromszéki önálló egységének vezetője annak okán beszélt a jövőbeni tervekről, hogy a sepsiszentgyörgyi agrármérnöki szak nemrég megkapta a működésre vonatkozó elismerést.
Nem kérdés, hogy hasznos-e ebben a térségben agrármérnöki szakot működtetni, hisz az eddigi három végzős évfolyam hallgatóinak többsége a szakmában helyezkedett el, néhányan saját gazdaságot vezetnek, mások polgármesteri hivatalok, intézmények mezőgazdasági irodáiban dolgoznak, egyesek pedig az itt szerzett tudással indítottak vállalkozást – mondta Nyárádi Imre István. A tanulmányi központ vezetője belátja, nem mindegy, hogy 96 hallgatóval működik-e az oktatás Sepsiszentgyörgyön – jelenleg ennyien tanulnak az agrármérnöki képzés négy évfolyamán és a két éve indult erdőmérnökin –, vagy a 450–500 hallgatóra méretezett leendő campusról van szó. Ezért fontos, hogy az engedélyeztetés folyamatában lévő szakok minél hamarabb megkapják a jóváhagyást – mondotta.
A campus tervei készülőben vannak, a pályázatot Török Áron műépítész Open Works csoportja nyerte, ha májusban kiírják a versenytárgyalást a kivitelezésre, talán ősszel el lehetne kezdeni az építkezést – mondta Nyárádi. Több tízmillió eurós beruházásról van szó, minden lépést meg kell fontolni – szögezte le. Addig is a sepsiszentgyörgyi agrármérnöki és erdőmérnöki képzés elméleti részét a Csíki utcai ingatlanban tartják, a gyakorlatot három pillérre építették. Ezek: a tangazdaság legkisebb egysége a tanulmányi központ udvarán lévő fóliaház és tankert, itt szemléltetés céljából termesztenek növényeket és itt működik egy kis meteorológiai állomás is, amelynek az adatait a tanórákon elemezhetik. A második pillér egy, az egyetem által jelenleg is művelt tizenegy hektáros terület, amihez rendelkeznek a legszükségesebb gépekkel: erőgép és a hozzá kapcsolható talajművelő gépek, eke, tárcsás borona, talajmaró, kultivátor, kombinátor, sorvetőgép, szemenkénti vetőgép, permetező, műtrágyaszóró. A harmadik pillért egy több mint százhektáros terület jelenti, ezt magánvállalkozók menedzselik, de a hallgatóknak bejárásuk van gyakorlati oktatás céljából.
Az erdőmérnöki szak esetében is megoldották a képzés terepen végezhető gyakorlatát, közbirtokosságokkal, állami erdészetekkel működnek együtt, de az egyetemi alapítványnak is van saját erdeje Kovászna környékén – mondta Nyárádi Imre István. Szerinte nincs más hátra, mint folytatni a munkát, bővíteni a szakképzési kínálatot.
