Olyan boldog vagyok, amikor így rám tör a választás szabadsága. Mint most is. Amikor látom, hogy ismét választhatok. A felhozatal megvan. Ahogy mondani szokás: ez van, más nincs, válasszatok!
Ismét megválaszthattam azt, akit nem akartam. Olyan nagyszerű választási törvényünk van, hogy a szavazatok újraelosztása eltarthat a következő választásig. Van olyan, aki bár választókörzetében a legtöbb szavazatot kapta, mandátumot nem, csak kosarat kap. Más meg a közös kosárból. Azt nem tudom, hogy akik a szavazatszámlálással foglalkoznak, azok el tudnak-e igazodni ebben a törvényben. A végén még ránk kenik, hogy rosszul szavaztunk, és kezdhetjük elölről az egészet. Azt gondoltam, hogy ilyen nagy világgazdasági problémák láttán sok jelölt egyszerűen visszalép. Azt mondja: én, kérem, képtelen leszek ilyen körülmények közt érvényesíteni szavazóim érdekeit. Nem ismerem a választ az ilyen nagy kihívásokra! Jöjjön más, aki tudja! Én erre képtelen vagyok! De senki nem jelentkezett. Pedig van pár probléma, ami megoldásra vár. Az újonnan megválasztottak bizonyosan tudják ezekre a választ. Már hallom is: hazaküldenek több százezer vendégmunkást Spanyolországból, Olaszországból vagy máshonnan? Sebaj, megoldódik a munkaerőhiány nálunk az építőiparban. Lesz, aki leszedje az epret. Még a fáról is epret szednek, hogy legyen, mit enniük. Hazajönnek a kurvák? Nagyobb lesz a felhozatal, olcsóbb a szolgáltatás. Bezártak az autógyárak? Autó van elég. Van, miben válogatni. Nem, mint amikor az emberek befizettek Daciára, és a pénzt most kapták vissza, azt is az adófizető zsebéből. Lesz lakás is elég, mert nincs rá vevő. A bankok nem adnak hitelt? Ez azért jó, mert az emberek nem adósodnak el. Egyelőre csak jelszószerű választási szlogeneket hallottunk. Ezek politikai színezettől függetlenek. Olyasmik voltak, hogy: Együtt tovább! Erő és kitartás! Jó kezekbe Romániát! Hozzáértés és stabilitás! Szabadon, de felelősen! Mindent a népért! Mindent lehet, ha van akarat! Stb… Éppen csak olyan nincs, hogy: Hideg fejjel neki a falnak! Biztató, hogy jelöltjeink nem mentek bele olcsó ígérgetésekbe. A nagy fizetéseket a régiek ígérték. A jelöltek nem ígérték meg, hogy kevesebbe kerül a fűtés, olcsóbb lesz a kenyér, lesz autópályánk. Drágább lesz a pityóka, meg lehet élni a fizetésből vagy nyugdíjból. Látszik, hogy megfontoltan, felelősségteljesen gondolkodnak. Úgyhogy ne is álmodozzunk ilyenekről. Most már nem ígérik a korrupció elleni harcot sem. Ami eddig is olyan sikeres volt. Ha majd oda kerülnek az új képviselők, csak nem fognak saját maguk ellen harcolni?
