A természetes tojásszínezés legismertebb hagyományos módja a hagymahéjjal történő. Nem lesz égőpiros a tojásunk még akkor sem, ha történetesen vöröshagyma (az anyaországban lilahagyma) héjával dolgozunk, vörösbarnás-barnás színt lehet elérni vele.
Pirosabbhoz kányabangita gyümölcsével, szurokfű virágos szárával, festőbuzérral próbálkozhatunk. Rózsaszínű lesz a tojás, ha céklát használunk. Sárgára körömvirággal, kurkumával, zöldre spenóttal, csalánnal, kékre lilakáposztával, bodzabogyóval színezhetünk.
A festőlé elkészítéséhez apróra feldaraboljuk a növényt-zöldséget, nem túl sok vízben fél órát főzzük, leszűrjük. Innen tovább két eljárást alkalmazhatunk: a tojásokat a kissé megecetezett, megsózott festőlében főzzük meg (15 percnél nem tovább), majd abban hagyjuk kihűlni; vagy a tojást ecetes-sós vízben megfőzzük, hideg vízzel leöblítjük, kissé le is súrolhatjuk, s úgy tesszük a meleg festőlébe, minél tovább áll benne, annál jobban befogja.
De az egyszerűség jegyében odatehetünk mindent egyszerre is, van, aki erre esküszik. Egy edénybe belepakoljuk például a hagymahéjat, vizet, tojást, ecetet, sót, tűzre tesszük, a forrástól számítva 10–12 percig főzzük, levesszük a tűzről, s a tojásokat a főzőlében hagyjuk kihűlni. (i.)
