Vajon mi történik, ha a szerzőt a maga alkotta figurái bőrébe bújtatják, és kérdésekkel záporozzák, melyekre ráadásul őszintén kell válaszolnia?
A forró szék nevű csoportismereti játék közönségtalálkozóra adaptált változata nagy sikert aratott a Bod Péter Megyei Könyvtár tegnapi rendezvényén, Szabó Róbert Csabának igencsak össze kellett szednie magát, hogy sepsiszentgyörgyi hallgatósága kíváncsiságát kielégítse, és bizony, volt olyan kérdés, amelyre válaszolni nem tudott.
Mert miután az Író bácsi (azaz Szabó Róbert Csaba, aki még 41 esztendős csupán, de hát minden viszonyítás kérdése) Farkas Kinga felvezető kérdéseire elmondta, nagy könyvfaló volt világéletében, és már olyan ötödikes korában eldöntötte, hogy ő író lesz, következett a forró szék – a Gábor Áron Teremben pedig csupa olyan középiskolás gyerek leste szavait, aki a Vajon Nagyi-történeteket olvasta, hát özönlöttek a kérdések. Bajba csak olyankor került a szerző, amikor például azt kérdezték tőle, hogyan szólították Vajon Nagyit gyerekkorában, hiszen az írói fantázia már nagymamakorúként szülte meg a karaktert, no de az ilyen hiányosságok csöppet sem ábrándították ki a népes olvasói tábort, melynek igen sok tagja az otthonról hozott könyvvel állt sorba végül dedikálásra várva.
Igaza van Szabó Róbert Csabának: hálásabb gyerekeknek írni, mint felnőtteknek.
