Jól ismeri a naptárt — feltehetően — a mikulásvirág (Euphorbia pulcherrima), mert megjelentek már égővörös fellevelei (ezek nem virágok, a valódi virágai jelentéktelenek, kicsinyek). Már ebből is tudhatjuk, hogy Szent Miklós gyermekek által várva várt ünnepéig csak néhány napot kell ,,aludnunk". Kínálják is a virágkereskedők ezt a tartósan díszlő ,,kutyatejfélét"! (Híven a kutyatejnövények — euphorbiák — nevéhez, ennek sem hiányzanak a mérgező, fehér ,,tejnedvet" temelő sejtjei.)
Ha növényünk ,,elvirágzott" (elvesztette vörös leveleit), vissza kell vágnunk, ha azt akarjuk hogy majd újra ,,virágozzék.
Növényünk meleg, napos körülményeket szokott meg, hiszen őshazájában, Mexikóban — ott bokornyi nagyságúra nő, akárcsak a bodza nálunk — a nyílt területen ilyen éghajlati feltételek uralkodnak. Egyébként nem csak vörös, hanem más színű (gyakori a sárgás) fellevelei is lehetnek a nemesített fajtáknak. Megfigyeltem, hogy — mint a karácsonyfát — sok helyen, ha már csak zöld levelei vannak, kidobják. Ne tegyük! Ha nem is metsszük vissza, akkor is zöldell, sőt, ,,piroslik" is, bár nem a megfiatalítotthoz hasonló dúsan. Bár melegkedvelő növény, a téli, hűvösebb szobahőmérsékletet is elviseli károsodás nélkül. Következésképp tarthatjuk egymás mellett a karácsonyi kaktusszal.
