Az elmúlt napokban 32. alkalommal szervezték meg Kovásznán és a közigazgatásilag ide tartozó Csomakőrösön a Kőrösi Csoma Sándor Napokat. Szombaton a csomakőrösi ünnepség díszmeghívottja volt Zákonyi Botond, Magyarország bukaresti nagykövete, valamint Brendus Réka, a magyar miniszterelnöki hivatal nemzetpolitikai államtitkárságának főosztályvezetője.
A csomakőrösi események a református templomban kezdődtek, ott a meghívott Kovács István unitárius püspök hirdetett igét. Hangsúlyozta: vissza kell térni a gyökerekhez. Kiemelte: Csoma Sándor a közösség tápláló erejével indult megtalálni a magyar őshazát. „Önmagáért az ember nem képes ekkora dolgokra” – mondta a püspök.
A csomakőrösi ünnepségen az istentisztelet után a templom előtti téren zajlottak az események. Itt helyezték el a megemlékezés és tisztelet koszorúit Csoma mellszobránál. Ezt követően a Csoma-emlékházhoz vonult a résztvevők tömege. Itt adták át az idei Csoma-díjat, a kitüntetést ezúttal Sudár Balázs turkológus vehette át.
A Csoma-napok többnapos tudományos konferenciasorozata a csomakőrösi Debreczi Panzióban zajlott. Itt mutatták be a Gazda József és Ferencz Éva szerkesztésében megjelent Az idők arcai című kötetet.
Korábban, csütörtökön a Kádár László Képtárban került sor a Szemet-szemé(r)t képzőművészeti tárlat megnyitójára. A kiállítást Kányádi Iréne művészettörténész, a Partiumi Keresztény Egyetem képzőművészeti tanszékének adjunktusa nyitotta meg, és ő értékelte a beválogatott munkákat is. „Az idei kiírás az előző évekhez képest elrugaszkodott egy globálisabb szintre: a járvány hatására megszületett bennünk az a gondolat, hogy vannak olyan problémák – és azokra megoldási lehetőségek is –, amelyek a lokális szférát túlhaladják, és úgy éreztük, eljött a pillanat, hogy globális szinten gondolkodjunk. Így a Csoma-tárlat 2022-es kiírása a fogyasztói társadalmunk által kitermelt társadalmi és ökológiai katasztrófa aktuális és jövőbeli helyzetére reflektál” – mondta a szakértő.
