Mindig Erdélybe szokták először elhozni új zenei anyagaikat, de a COVID miatt ezúttal másképp alakult: a Bartók Béla szerzeményeinek dzsesszfeldolgozásait tartalmazó műsorukkal már mindenfelé jártak a világban, Keleten és Nyugaton egyaránt, csak pont itt nem, úgyhogy már nagyon itt volt az ideje egy erdélyi turnénak – mondta Sárik Péter tegnap a Szimpla romkocsmában tartott sajtótájékoztatón, ahol bejelentette: júniusban tizennégy állomásos erdélyi turnéra indul a Sárik Péter Trió.
A neves dzsesszzenekar vezetője először arról beszélt, hogy miért tartották fontosnak Bartókot feldolgozni. Szerinte az emberek nagy része nem szereti Bartók zenéjét, még a klasszikus zene kedvelői sem – bár ezt kevesen vallják be –, nekik azonban az egyik nagy kedvencük, és szeretnék valóban közelebb vinni az emberekhez. Azoknak is ajánlják a koncertet, akik jól ismerik a zeneszerzőt, és azoknak is, akik nem járnak szimfonikus zenei koncertekre, mert idegen nekik az a merev közeg, ami a klasszikus zenével általában együtt jár. Mint kifejtette, a szerző iránti tiszteletből igyekeztek minél többet megtartani az eredeti anyagból, de a dzsessz természeténél fogva „sokkal lazább és könnyedebb Bartókot” kínálnak az érdeklődőknek, mint a koncerttermek. Ezt a lazaságot a hangszerek is hordozzák, a zongora mellett Gálfi Attila dob- és Fonay Tibor bőgőjátéka sokkal befogadhatóbbá, dinamikusabbá teszi Bartók zenéjét, mely különben tele van dzsesszes elemekkel.
Sárik Péter szerint a mai dzsessz nagyon sokat merített Bartók zenéjéből, aki érdekes módon nem szerette a korabeli kávéházi dzsesszmuzsikát. „Talán egyik zeneszerző sem volt akkora hatással a mai dzsesszre, mint Bartók. Műveinek döbbenetes ereje, dinamikája szinte elsöpri a hallgatót, zenéje csupa izgalom, misztikum, határtalan mélység és tisztaság” – fogalmazott a neves zongoraművész. Természetesen rengeteget improvizálnak is a koncerten, ami együtt jár a dzsesszzenével – tette hozzá.
Várják a koncertre azokat is, akik hangversenytermekbe szeretnek járni, mert egészen más érzés úgy hallgatni ezt a zenét, hogy közben „egy sört is föl lehet pattintani”. Mint elmesélte, neki az volt a legnagyobb áttörés Bartók Béla zenéjével, amikor az egyik kapolcsi koncertjükön táncolni kezdett rá a közönség, ami végül is nem csoda, hisz népzenei ihletésű muzsikáról van szó.
Kérdésünkre, hogy miért éppen Bartókot dolgozták fel a klasszikusok közül, Sárik Péter elmondta, hogy tizenkét évvel ezelőtt indult a Jazzkívánságműsor című sorozatuk, mely arról szólt, hogy bármilyen pop-, rock- vagy klasszikus dal feldolgozását lehetett kérni a zenekartól, amit ők el is készítettek a saját stílusukban. Ennek nyomán született meg először a Beethoven-anyaguk, melynek összeállítása során a zeneszerző teljes életművével foglalkoztak, majd – miután az alkotó halála után hetven évvel az ő életműve is felszabadult a szerzői jogvédelem megkötései alól – Bartók életművét is feldolgozták. Sárik Péter szerint ezek a hangzások, ez a dallamvilág sokkal közelebb áll a magyar lélekhez, mint Beethoven világa. A Bartók Béla szerzeményeinek dzsesszfeldolgozásait tartalmazó lemezük 2020-ban Fonogram-díjat kapott Magyarországon mint Az év hazai dzsesszalbuma.
A Sárik Péter Trió rengeteget turnézott a vírushelyzet előtt, 2020-ban tizenkét országban kellett lefújniuk a koncertjeiket. Próbálnak visszakerülni ugyanarra a szintre, de jelenleg sokkal nehezebb koncerteket szervezni – mondta a zenekarvezető. Az erdélyi turné során június 8-án Kézdivásárhelyen a Vigadóban, 9-én pedig Sepsiszentgyörgyön a Szimplában lépnek fel.
