Erről hallhatott a mi agrárminiszterünk, Adrian Chesnoiu is, aki szintén azt mondta, hogy faljunk valamit, mielőtt lemennénk vásárolni. Azt állította, saját tapasztalatból tudja, hogy korgó gyomorral a fél üzletet felvásárolná, márpedig így az élelem egy része a kukában landol. Az ukrajnai háború miatt felvetődött az élelmiszerhiány réme is, de ő nyugtatgatni próbál, hogy nálunk ilyen veszély nincs, lám, 2021-ben is kétmillió tonna élemet dobtunk ki. Aki jóllakva megy bevásárolni, annak van ideje minden joghurtos üveget megforgatni, megnézni, lejárt-e a szavatossági ideje, bió-e vagy sem. Az élelmiszer-ellenőröket át kellene képezni, hogy ne büntessék a szavatossági idő meghamisítását, s ne vizsgálják azt se, ha egy terméknek netán kellemetlen „illata” van, mert például a francia camembert sajtok is rettentő büdösek tudnak lenni, és mégis habzsolják azt az ínyencek. Lám, mi sem fanyalgunk, ha a túró egy kicsit csípős.

Egész biztos, ezután is lesznek olyanok, akik kidobják a fölösleges kaját, azt, ami már nem friss, de ha tovább emelkedik az élelmiszerek ára – amire van esély az ukrajnai háború miatt is –, egyre többen lesznek azok is, akik kukázni kénytelenek.

Mivel úgy néz ki, általános válság lesz, jó, ha a tudósok tanulmányozzák azt is, hogy miként lehetne csökkenteni a nem élelmiszeripari termékek pazarlását. Tanácsolhatnák, hogy télen jól felöltözve menjenek az utcára az emberek, mert ha nem, nagy lesz a csábítás, hogy meleg ruhát vásároljanak (pedig van otthon elég a szekrényben), ha véletlenül betévednek egy ruhaüzletbe. Vagy ha szandálosan sétálunk be egy cipőboltba az eső vagy a hó elől, akkor eszünkbe juthat új csizmát venni.

Nem tudom, hogy az alkoholistáknak hogy a legjobb egy italboltba vagy egy vendéglőbe betérni. Ha előtte megisznak valamit, vajon kevésbé kívánják majd a piát, vagy még jobban?

Sokat megspórolhatunk, ha nem vásárolunk meg mindenféle felesleges dolgot.

Halljuk szavalni azt, hogy autó helyett közlekedjünk biciklivel, rollerrel vagy gyalog. De van olyasmi is, amit kénytelen-kelletlen, de muszáj kifizetni, ha szorul a kapca és jönnek a hidegek. Például a gázt.

Az EU-biztos Frans Timmermans ruhamosás helyett a szellőztetést javasolja, és azt mondta, hogy a családok úgy küzdhetnek az orosz gáz ellen, ha kevesebbet használnak belőle. Megyeszerte emelik a víz árát, úgyhogy nemcsak a mosásról, hanem a fürdésről és tusolásról is jó lesz lemondani. Maradhat esetleg a mosakodás, de azt is csak módjával gyakoroljuk. Amúgy sem fogunk izzadni, ha nem fűtjük a lakásunkat. Nyáron meg, ha meleg van, kiállhatunk egy nyári záporba tusolni.

Hollandiában arra kérik az embereket, hogy három napot otthonról dolgozzanak, de közben ne fűtsék túl házaikat. Olaszországban megszabják, hogy meddig lehet fűteni vagy hűteni a lakásokat. Nappalra 19, éjszakára 15 Celsius-fokot javasolnak. Madridban a metrójáratok ritkításával próbálnak spórolni.

Szerencsére vannak, akiknek nem kell pénzt és gázt pocsékolniuk fűtésre. Hűtésre annál inkább, mert megengedhetik maguknak. Az E24-es norvég hírügynökség romániai köztisztviselőkről hozta nyilvánosságra, hogy Dubajban vásároltak „vityillókat”, amit elfelejtettek beírni vagyon­nyilatkozatukba. Csak kettőt említek közülük. A miniszterelnök volt védelmi tanácsadója azt mondta a 128 ezer eurós lakásáról érdeklődőknek, hogy a saját pénzét arra költi, amire csak akarja. A gazdasági miniszter tanácsadója meg szóba sem állt a Dubaji lakását firtató újságíróknak. (Nem is rossz ilyen köztisztviselőnek lenni.)

De hallottam egy jó javaslatot is. Eszerint a nyugdíjasokat el lehetne küldeni melegebb éghajlatra télen, hogy odahaza ne kelljen fűteniük. No, egy ilyenre én is feliratkoznék. Mert gondolom, hogy nem olyan helyre irányítanák őket, ahol rettentően nagy a meleg, mert akkor ott esetleg nekiállnának hűteni, és ahhoz szintén energia kell, hanem egy olyan mérsékelten meleg vidékre, ahol éjszaka 15 és nappal 19 fok van. Aztán, hogy ne kelljen minden évben kétszer utaztatni őket, azt is meg lehetne oldani, hogy örökre oda költözzenek.

Csak azt nem tudni, hogy jut-e mindenkinek ilyen hely.