A múlt hétDúl a revizionizmus

2022. május 10., kedd, Jegyzet
Kuti János

Olekszij Danyilov, az Ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács vezetője kibújtatta a szeget a zsákból, amikor kiállt a nagyközönség elé és elmesélte, hogy az orosz elnök, Putyin Ukrajna megtámadása előtt megosztotta terveit a magyar hatóságokkal. Magyarország abban bízott, hogy területeket szerezhet meg Ukrajnától, de ez nem fog megtörténni, mert az ukránok győznek.

Azt, hogy Magyarország állandó veszélyt jelent Románia számára, már régóta emlegetik a romániai nemzet- és országféltők, de miután Orbán Viktor megnyerte a választást, ezek a félelmek még jobban erősödnek.

Miután Orbán meglátogatta február elején Putyint, még jártak nála más államfők is, többek közt Macron francia elnök, de róla nem mondta Danyilov, hogy vele megosztotta volna Putyin a háborús terveit. Biztosan azért, mert Franciaországnak nem ígérhette meg, hogy ha támogatja Macron, akkor neki adja Svájc egy részét, mert odáig nem ér el a keze.

Hangzatos címmel megjelent cikkeket is olvashatunk a román sajtóban a magyar törekvésekről, úgysmint: „Orbán és Putyin újragyújtják a történelmi revizionizmust. Időzített bomba Románia határainál” (Adevărul), amelyben arra emlékeztetnek, hogy a szlovák parlament elnöke is azt nyilatkozta április végén, hogy „Magyarország darabokat akar kiszakítani Szlovákiából Putyin segítségével”. Ilyesmiket zengnek több tévéadásban is.

Utánozhatjuk a szlovákokat, akik megtiltották, hogy a magyar állam ingatlanokat vásároljon náluk. Így legalább végleg eltűnnek azok a műemlék épületek, amelyeket a szlovák és román állam nem tud vagy nem akar helyreállítani. Ráadásul a magyarok 400 millió eurós földalapból akartak venni határon túli földeket, amit a szlovákok elle­neztek. Ők darabokban akarták visszavásárolni Szlovákiát is, s miután megszerzik Kárpátalját, Erdélyre is fájni fog a foguk.

Magyarország befolyása a szomszédos országokban az uniós alapoknak és az unióhoz tartozás hatásának köszönhető – mondják a szakértők. Most viszont van remény arra, hogy a pénzeket megvonják, és Magyarországot kirúgják az unióból, amit alig várunk, mert akkor Romániának nem lesz többet gondja az, hogy Magyarország támogatja az itteni magyar közösségeket. Arról nem hallottunk, hogy ki akarnák ebrudalni a NATO-ból is, de ha még sokat akadékoskodik, még az is megtörténhet. És akkor majd úgy változtathatnak a NATO szabályain is, hogy Románia ismét lerohanhassa Magyarországot, hogy egy darabig ne legyen gond vele.

Az információs hadviselést elemző stratégiai kommunikációs laboratórium (LARICS) hét részletben közölt tanulmányt Orbán Viktorról és a magyarországi diktatórikus, antidemokratikus helyzetről. Az Adevărul blogrovatában, valószínű, olyan céllal jelent meg az említett búvárkodás, hogy elriassza a romániai magyarokat attól, hogy a Fideszre szavazzanak. Csak egy dolgot nem vettek figyelembe, azt, hogy a magyarok elvétve olvasnak román újságokat (magyarokat is egyre kevesebben), de sokan azt állítják, hogy nem tudnak románul és nem is akarnak megtanulni.

Ezért hozhatta most azt a döntést a Legfelsőbb Bíróság, hogy mentse, ami menthető, és visszavonta a Marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Katolikus Gimnázium működési engedélyét. Így a magyarok mehetnek például román iskolába, ahol jól megtanulhatnak románul.

Kelemen Hunor RMDSZ elnök minősíthetetlennek tartotta a döntést. Ezt kommentálva volt, aki rögtön elküldte Bozgoriába. Mások arra hívták fel a figyelmet, hogy törvényesség ellen uszít, és nem is lenne mit keresnie a parlamentben az RMDSZ-nek sem, ezért fel kellene vinni a bejutási küszöböt 10 százalékra. Különben is elfogadhatatlan, hogy Románia élén kettős állampolgársággal és kettős lojalitással rendelkező személyek szemeteljenek.

Onnan is látszik, hogy Orbán Viktornak Erdélyre fáj a foga, hogy szeretné magához édesgetni az itt élő románokat is. Mivel Magyarországon korlátozták bizonyos árucikkek (liszt, cukor, étolaj stb.) és az üzemanyagok árát, ha valaki átmegy oda vásárolni és jól feltankol, akár 200 lejt is megspórolhat, de az út pénzbe kerül. Az erdélyi románok így arra gondolhatnak, hogy ha Erdélyt Magyarországhoz csatolják, akkor itt is olyan olcsó lesz minden, mint ott, és még az utazás árát sem kell megfizetni.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 1235
szavazógép
2022-05-10: Világfigyelő - :

Sem béke, sem hadüzenet

Oroszország ukrajnai katonai fellépésével agressziót akadályozott meg – hangoztatta Vla­gyimir Putyin orosz elnök a náci Németország felett aratott győzelem 77. évfordulóján a Vörös téren megrendezett katonai díszszemlén elmondott beszédében. Az orosz elnök szónoklatát sokan várták, számos elemző valamiféle fordulatra számított az ukrajnai háborúban – Putyin azonban sem a „speciális hadművelet” végét nem jelentette be, sem további eszkalációra utaló megjegyzést nem tett, nem üzent formálisan hadat Ukrajnának, nem rendelt el általános mozgósítást Oroszországban.
2022-05-10: Közélet - Demeter J. Ildikó:

Testnek és léleknek szóló programok Sepsiszentgyörgyön

Művészeti nevelés, családos műhelymunka, egészségtudatos élet, zaklatás elleni védelem – olyan kulturális, testi és lelki egészséget szolgáló programokat mutattak be Sepsiszentgyörgyön, amelyek az önkormányzat támogatásával valósulnak meg.