Mintegy másfél órás vita után látható többséggel döntötte el tegnap Illyefalva önkormányzati képviselő-testülete, hogy a község csatlakozik a Sepsi Metropolisz Övezet Közösség Közötti Társuláshoz. A fejlesztési egyesület terve másodjára szerepelt a testület napirendjén, korábban nem sikerült többségi döntést hozni, ezért kellett újból előterjeszteni. Az ülésen meghívottként részt vett Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere is. A tanácskozáson – melyre több helyi lakos is eljött – előkerültek a lapunkban korábban már ismertetett aggályok, illetve több, időközben felmerült feltételezést is megvitattak és javarészt cáfoltak a résztvevők.
A napirend jóváhagyása előtt Fodor Imre polgármester szólalt fel, elmondva, hogy a közhiedelemmel ellentétben a társulást nem Sepsiszentgyörgy, hanem a községek önkormányzatai kezdeményezték – Fodor István bodoki elöljáró volt az ötletgazda –, mivel egy ilyen társulási forma létrehozása jelenthet megoldást bizonyos problémákra, melyekkel majd minden csatlakozni szándékozó község évek óta küzd. Ezeknek csak egyike a közszállítás. A polgármester azt is tisztázta, hogy Gidófalva és Illyefalva voltak azok az önkormányzatok, amelyeknél nem volt meg a szükséges többség a társuláshoz való csatlakozás támogatásához. Fodor Imre abbéli meggyőződésének is hangot adott, hogy a társulás/fejlesztési egyesület nem Illyefalva ellen, hanem a községért is van, lehetőséget teremt, hogy részei legyenek annak a közösségnek, mely Sepsibükszádnál kezdődik és Kökösnél, illetve Uzonnál végződik, 12 községet foglalva magában. Benkő Árpád Jenő, az Erdélyi Magyar Szövetség önkormányzati képviselője azzal a kérdéssel fordult az elöljáróhoz, hogy az újbóli beterjesztést kérésre vagy saját ihletésre vitte véghez. Fodor Imre leszögezte, „nem parancsoltak rá”, nem kérték kívülről, meggyőződése, hogy a község javát szolgálja a kezdeményezés, ezért akart egy újabb esélyt adni annak, hogy elfogadják a csatlakozást.
Mind Fodor Imre, mind később Antal Árpád újból válaszolt arra, hogy miért sürgős az egyesület létrehozása. Hamarosan egy törvénymódosítás léphet életbe (mely egy európai uniós irányelvet ültet a román jogrendbe), ez szűkíti a körét azon településeknek, melyek egy ilyen övezethez tartozhatna. A következmény az lesz, hogy az Olt menti községek közül Sepsibükszád, Mikóújfalu és Málnás kiesne. A két elöljáró ugyanakkor rámutatott, a társulás létrehozása mögött a közszállítás, illetve egyáltalán a mobilitás közös, térségi fejlesztése is lehetséges (bicikliút-hálózatok révén például), de nem kizárólagosan ezért hozzák létre. Antal Árpád szerint ezek a települések ma is együtt élnek, és ezen nem is akarnak változtatni, kérdés viszont, hogy akarnak-e a körülményeken javítani, hogy mindenkinek jó legyen, vagy nem. Antal Árpád hangsúlyozta, nem csak a közszállításról, de turisztikai, gazdaságfejlesztési kérdésekről is szól az egyesület, térségi fejlesztésekről, melyeknek a községek is haszonélvezői lesznek, és nem kizárólag Sepsiszentgyörgy.
Benkő Árpád Jenő, egyike a társulással kapcsolatos aggályok szószólójának, ismertette azokat a kifogásokat, melyeket korábban lapunknak is megfogalmazott. Felhozta, hogy a konszenzusos döntésnek az alapszabályzatba való beépítése nem történt meg, így könnyen előfordulhat, hogy az ivóvíz-szolgáltatás kapcsán tapasztalt helyzettel szembesülnek. Olyasmit fogadtatnak el a községgel, egyszerű többséggel az egyesületben, ami előnytelen, sőt, káros lehet a helyi közösségnek, mint történt az a vízáremelésnél a hasonszőrű Aquacov társulásban. Benkő szerint ezért lenne fontos, hogy a vétójogot bevezessék minden egyes tag esetében. Megemlítette, hogy a közösség bizalmatlan minden kezdeményezéssel szemben a Brassó–Bákó autópálya nyomvonala kapcsán tapasztaltak miatt. (Erről külön vita kerekedett, amire lapunkban visszatérünk.)
A felvetésekre a tanácstagok közül Édler András, valamint a két polgármester is válaszolt. Mindannyian elmondták, a konszenzusos döntés kérdése veszélyeket is rejt, óvatosan kell kezelni, mivel volt rá példa a megyében, hogy két község közötti vita miatt vagy egy polgármester ellenállása nyomán fejlesztések akadtak el. Antal Árpád felhívta a figyelmet arra, hogy a társuláson belül, noha a döntéshozatal egyszerű többséggel történik, de egy adott beruházás, fejlesztés megvalósítását az érintett önkormányzatnak is el kell fogadnia, nem lehet rákényszeríteni senkire semmit. Elhangzott az is, hogy az elmúlt évek bizonyították: a közszolgáltatásokat a községek sokszor nehezen és hiányosan tudják rendezni, és gyakran csak rövid távon. Szó esett még azon tévhitekről is, amelyek a metropoliszövezettel kapcsolatban lábra kaptak, melyek szerint az adók egységes növelésére adna lehetőséget az övezet, vagy hogy az őrkőieket telepítenék a társult községekbe a metropolisz örve alatt.
Antal Árpád utóbbi kapcsán kijelentette: a városvezetés nem akar senkit Illyefalva községbe költöztetni, sem őrkői cigányokat, sem románokat, sem magyarokat. Ami az adózást illeti, akkor tevődne fel a kérdés, ha egyesítenék az önkormányzatokat – ilyen az elmúlt harminc évben Romániában nem történt. A polgármester a vízáremelés kapcsán elmondta, azt egy kényszerhelyzet szülte, ami Sepsiszentgyörgy lakosait is rosszul érinti. Hozzátette: kérdés, hogy amennyiben Illyefalva kiszállna az Aquacov társulásból, olcsóbban és hatékonyabban tudná-e megoldani a szolgáltatást, szerinte ez nagyon kétséges.