A Székely himnuszként közismertté vált, eredetileg Kántáté című énekünk első nyilvános bemutatója (1922. május 22.) századik évfordulója alkalmából tudományos konferenciát szervez Kovászna Megye Tanácsa és a Kovászna Megyei Művelődési Központ. A Székely azonosságszimbólumok születése című rendezvényt május 21-én, szombaton 12 órai kezdettel tartják Sepsiszentgyörgyön a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron Termében.
A Kántáté címet viselő szöveg 1921-ben született, szerzője a székelyudvarhelyi származású Csanády György, zenéjét Mihalik Kálmán szerezte. A nép által választott ima jelképpé vált, a székely címer és zászló mellett a regionális önazonosság, a székely közösségi összetartozás modern szimbóluma – áll a konferencia ismertetőjében.
A szombat délben kezdődő konferenciát Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke nyitja meg, majd a sepsiszentgyörgyi Vox Humana Kamarakórus előadja a Székely himnusz eredeti és a hivatalos elfogadás előtt álló, hangszerelt változatát.
Az előadások sorát Szekeres Attila István heraldikus, az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület elnöke nyitja meg Székely jelképek a kezdetektől napjainkig című előadásával. Boér Hunor, a Székely Nemzeti Múzeum főkönyvtárosa Hunnenschlacht, avagy hogy került Csaba a Hadak útjára címmel értekezik, Demeter Lajos helytörténész Sepsiszentgyörgy szülöttjéről, Sükösd Sámuelről tart előadást. Katona Zoltán székelyudvarhelyi helytörténész a szerző Csanády György életéről Felderítőből költő és rádiós címmel értekezik, Szebeni Zsuzsa kulturális diplomata A májusi nagy áldozat – a misztériumjátékok sajátosságai címmel tart előadást, Sófalvi Emese muzikológus, egyetemi adjunktus előadásának címe: Nem is himnusznak, csak zsoltárnak született. Adatok a székely himnusz dallamának keletkezéséhez. Lőrincz József székelyudvarhelyi irodalomtörténész A székely himnusz poétikai megközelítéséről értekezik, Hermann Gusztáv Mihály székelyudvarhelyi történész A mítosz szerepe a székelység tudatában 1848-ig címmel tart előadást, Pál Judit egyetemi tanár, akadémikus előadásának címe: Székely identitás és önkép a 19. században, Orbán Zsolt csíkszeredai történész Diskurzív identitásteremtés a székelyeknél 1867–1940 között, Bárdi Nándor budapesti történész Néprajzi csoportból kisebbség. Székelyföldi közművelődési programok a két világháború között, Patakfalvi Czirják Ágnes posztdoktori kutató A székely zászló: regionális identitástermelés a hétköznapokban címmel tart előadást.
Levetítik Száva Enikő Csillagösvényen című dokumentumfilmjét, majd bemutatják a Hermann Gusztáv Mihály–Orbán Zsolt szerzőpáros Csillagösvény és göröngyös út című könyvét. (sz.)
