Újra miniszterelnökké választotta Orbán Viktort az Országgyűlés hétfőn. A Fidesz elnökét – aki 2010 óta tölti be megszakítás nélkül a kormányfői tisztséget – 133 igen szavazattal, 27 nem ellenében választották meg a képviselők. Orbán Viktor – akit 1998, 2010, 2014 és 2018 után ötödször választottak kormányfővé – ezt követően esküt tett a parlamentben, majd beszédet mondott. Ez az évtized a veszélyek, a bizonytalanság és a háborúk korszaka lesz, a legfontosabb feladat, hogy Magyarország kimaradjon a háborúból, miközben nem fogad el olyan gazdasági intézkedéseket, amelyek tönkretennék a magyar családokat – jelentette ki a kormányfő.
Beszéde elején Orbán Viktor megköszönte a választópolgárok bizalmát. Kiemelte: zsinórban négyszer győztek annak ellenére, hogy pénzügyi válságok, világjárvány, migránsáradat és már háború is fenyegetett. Ilyen győzelmi sorozat Európában, sőt, a tágabb nyugati világban is szokatlan – fűzte hozzá. Közölte: a magyarok megtanulták, hogy „veszély idején a széthúzás, a szembenállás, a belharc súlyos következményekkel, hanyatlással, bukással, sőt, országvesztéssel járhat”. „A belharc és a viszály a boldog békeidők luxusa, de most nem ilyen időket élünk” – vélekedett. Hangsúlyozta: „baj idején az összefogás parancs, és aki kihúzza magát alóla, veszélyt hoz a közösségre, a nemzetre és a hazára”.
Orbán Viktor kitért rá: az a miniszterelnök elsőrendű felelőssége, hogy megértse, előre elgondolja, milyen idők várnak ránk, és felkészítse erre a magyarokat. „Minden, ami 2020 óta történt és minden, ami napjainkban kibontakozóban van, vagyis az, amiből megérthetjük a 2020 és 2030 közötti évtized természetét, egy irányba mutat: Európa, a nyugati ember és vele Magyarország a veszélyek korába lépett” – jelentette ki. Kiemelte: ez az évtized a veszélyek, a bizonytalanság és a háborúk korszaka lesz.
Jelezte, a következő kormány különösen számít a történelmi egyházak híveinek közösségeire, amelyek létezése önmagában is nagy érték Magyarországnak. Biztosítani fogjuk az evangélium hirdetéséhez szükséges feltételeket, a szabadságot és az egyházak tiszteletét – emelte ki. Elmondta, látják az egyházi iskolák, kórházak, idősotthonok utáni növekvő igényt, ezek segítése a kormány munkájának fontos része lesz. Orbán Viktor beszélt arról is, hogy látja az újraéledő nemzeti összetartozás lelki és fizikai lenyomatait szerte a Kárpát-medencében. Ez nemcsak a határon túl élő magyaroknak jó, de erősíti az egyetemes magyarságot és az anyaországot is. A határon túli magyarok számíthatnak ránk, lankadatlanul folytatjuk nemzetegyesítő munkánkat – jelentette ki.
A miniszterelnök az orosz–ukrán háborúról azt mondta, annak nem lett volna szabad elkezdődnie. Szerinte Európának ma semmilyen eszköze nincs a szomszédjában zajló konfliktus kezelésére, ezért erő és eszközök híján a kontinens vezetői meg vannak győződve arról, hogy a szankciók segítségével térdre lehet kényszeríteni Oroszországot. Ismét megerősítette, hogy Magyarország az európai egység érdekében nem akadályozza meg a szankciókat, amíg azok nem lépik át a magyar gazdaság önvédelmének vörös vonalát, vagyis nem veszélyeztetik az ország energiabiztonságát.
Orbán Viktor szólt arról is, hogy az ő politikai közössége és kormánya „létkérdésnek” tartja, hogy Magyarország a NATO-tagja legyen. A következő évtized legfontosabb feladatának nevezte Orbán Viktor azt, hogy Magyarország kimaradjon a háborúból, valamint megvédje az ország békéjét és biztonságát. Úgy értékelt: a NATO biztos támasz, de nem fogja helyettünk megvédeni Magyarországot. „Baj esetén velünk talán igen, de helyettünk biztosan nem” – figyelmeztetett. Hozzátette: a békevágy és a jó szándék önmagában kevés, mert ha egy állam hadserege gyenge, katonái nem harcképesek, népe pedig nem akarja megvédeni magát, akkor azt az országot fogják először megtámadni. A legsürgetőbb feladatnak ezért azt nevezte, hogy megerősítsék, valódi véderőt kifejteni képes hadsereggé alakítsák a honvédséget.
Orbán Viktor leszögezte azt is: az orosz–ukrán háborúban Ukrajna a megtámadott és Oroszország a támadó, ezért Magyarország támogatja Ukrajnát, és történelmének legnagyobb humanitárius segélyakcióját indította el. Magyarország engedte be létszámarányosan a legtöbb menekülőt, akit kell, el is lát, és továbbra is segíteni fogja az ukrán menekülteket – hangsúlyozta. Megjegyezte: most félreteszik azt a tényt, hogy korábban a kárpátaljai magyarok milyen jogsérelmeket szenvedtek el, és azt is, hogy Ukrajna elnöke és kormánya nyíltan beavatkozott a magyar választási kampányba és az ellenfeleiket támogatta. „Mindezek ellenére az ukránok számíthatnak Magyarországra és a magyar kormányra” – rögzítette.
A Brüsszellel fennálló vitákra és az EU témájára rátérve leszögezte: Magyarország az Európai Unió tagja, és érdeke, hogy a következő évtizedben az is maradjon. Ugyanakkor rögzítette azt is: Magyarország nem fogad el olyan gazdasági intézkedéseket, amelyek tönkretennék a magyar családokat. Azt mondta: Brüsszel nap mint nap visszaél a hatalmával, és „csupa olyasmit akar ránk kényszeríteni, ami nekünk rossz és tőlünk idegen”. Hozzátette: „Magyarország az élni és élni hagyni elv jegyében toleranciaajánlatot tett a migráció, a gender és legutóbb az olajembargó ügyében is, azonban ezeket visszautasították.”
„Nekünk fontos, hogy rajtunk legyen a Jóisten áldása, hogy legyen hazánk, amelyet szerethetünk és amelyre büszkék lehetünk, hogy fenntartsuk az ezeréves magyar élet folyamatosságát, a létezés magyar minőségét a Kárpát-medencében, nekünk fontos, hogy úgy hallhassunk meg, hogy tudjuk, gyerekeinknek és unokáinknak van hazája, van mit folytatniuk és megőrizniük” – mondta. Hozzátette: „ez a legnagyobb dolog, amit egy magyar ember a gyerekeinek adhat, és ez számunkra megelőz minden közös európai értékről és egyre szorosabb integrációról szóló zavaros beszédet és politikát”.
Magyarország a következő években védeni fogja a családokat és büszke lesz a gyermekeire – emelte ki. Orbán Viktor a mai fiatal nemzedéket a legnagyobb értéknek és erőforrásnak nevezte. Hangsúlyozta: az országban mindenütt a hazájukat szerető, a világot értő, nyelveket beszélő, a legmodernebb technikákat használó fiatalokat látni, Magyarország előtt ezért áll fényes jövő.
A kormányfő beszédében kitért arra is, hogy a Kárpát-medencét az itt élő népekkel és országokkal együttműködve a világ legjobb helyévé kell változtatni. Ez közös érdeke a szlovákoknak, ukránoknak, románoknak, szerbeknek, horvátoknak, szlovénoknak és magyaroknak – mondta. „Ezért a jövőben sem ülünk fel se provokációknak, se megosztási kísérleteknek” – jelezte, arról biztosítva a szomszédos országokat, hogy számíthatnak a magyarokra, rendületlenül hiszünk a Kárpát-medencei népek közös jövőjében.
Hozzátette: egyre többen érzik úgy, hogy Magyarország a béke szigete. „Reményt akarunk adni másoknak is, hogy a keresztény életfelfogás, a hazaszeretet, a nemzeti politika nem a múlt, hanem a jövő” – mondta. „Harminc éve azt gondoltuk, Európa a jövőnk, ma azt gondjuk, mi vagyunk Európa jövője” – hangsúlyozta Orbán Viktor. (MTI)
