Az orosz fosszilis energiahordozókról való öt éven belüli leválás és közben az energiahatékonysági-klímavédelmi erőfeszítések fokozása érdekében 195 milliárd eurós plusz beruházási csomag terveit állította össze az Európai Bizottság, amely akár komoly összegeket tartogathat a magyarországi energiarendszer fejlesztésére is, feloldva az orosz olajembargó körüli, egy hete tartó vitákat – idézi a Financial Times cikkét a portfolio.hu.

Az orosz invázió hatására az uniós állam- és kormányfők már a márciusi EU-csúcson eldöntötték, hogy öt éven belül minél nagyobb arányban le kell válni az orosz fosszilis energiahordozókról, és ennek megvalósítása érdekében felkérték az Európai Bizottságot, hogy részletesebben dolgozza ki az akkor már felvázolt REPowerEU nevű tervet. A márciusban elfogadott terv azt vetítette előre, hogy az orosz földgázimportot már mintegy kétharmaddal tudja idén csökkenteni az EU. A terv aktuális változatát várhatóan ma mutatja be az EB, ám egyes elemei kiszivárogtak. 

Gyorsított leválás

Az új terv szerint 2030-ig nem 9, hanem immár 13 százalékkal kell csökkenteni az energiafogyasztást az unióban azért is, hogy a 2050-es klímacél is elérhető legyen. Ennek érdekében többletberuházások szükségesek az energiahatékonysági projektekbe. Vagyis 2030-ra nem 40, hanem 45 százalékra kell megemelni a megújuló energiatermelés részarányát az energiafelhasználásban. Mindez azt jelenti, hogy a jelenlegi mintegy 511 gigawattórányi megújuló energiás kapacitást több mint duplájára, 1236 gigawattórára kell növelni. Mindezt úgy lehet elérni, hogy több mint duplájára kell növelni a naperőműi beépített kapacitást, amihez természetesen a beruházások eljárásrendjével kapcsolatos szabályokon is változtatni kell, hogy kevesebb idő alatt készüljenek el a projektek.

Egy másik alternatív módszer is ismét előtérbe került, hiszen a hőszivattyúk, geotermikus és szélerőműi kapacitások bővítése is napirenden van. Ez utóbbiak elterjedését – a terv szerint – drasztikusan fel kell pörgetni. Továbbá a hidrogéntermelés és -felhasználás növelését és számos egyéb célt is rögzít a kiszivárgott terv.

A különböző fejlesztések és energiahatékonysági lépések segítségével a cél az, hogy a földgázfelhasználást 2030-ra évi 35 milliárd köbméterrel tovább lehessen mérsékelni, miközben az LNG-importot (cseppfolyósított gáz) fokozni kell új fogadó állomások és vezetékek építése se­gítségével.

A most kiszivárgott terv szerint csak az elektromos áramhálózat fejlesztésére Európa-szerte 29 milliárd eurós keretet biztosítana a Bizottság.

Diplomáciai csatározások

Az embargós csomaggal kapcsolatos magyar ellenkezés hatására Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök a hét elején Budapesten tárgyalt, és egyrészt azt tisztázták, hogy az orosz olajról való leváláshoz milyen típusú otthoni finomítói és egyéb beruházások kellenek, illetve azoknak mi a nagyságrendje (a magyar külügyminiszter 15–18 milliárd euróról beszélt, ellenkező esetben ahhoz, hogy megszavazzák a hatodik szankciós csomagot, időkorlát nélküli felmentést kérnek a vezetékes orosz kőolaj importja alól). Ugyanakkor szó eshetett a magyar energiarendszer további beruházási igényeiről is, amelyekre állítólag pénzkeretet is vázolt a bizottság, de később kiderült, hogy a magyar helyreállítási tervről (RRF) és a jogállamisági eljárásról közvetlen formában nem tárgyaltak. 

Ezt a látszólagos ellentmondást oldhatja fel az, hogy a magyar fejlesztési igények finanszírozására az RRF-en kívül ott lehet a REPowerEU nevű program is, és utóbbi hivatalos bemutatása megnyithatja majd az utat az olajembargós magyar ellenkezés feladásához is (valószínűleg legkésőbb a május 30–31-i EU-csúcson).

Környezetvédők javaslatai

Európa legnagyobb éghajlatvédelmi civil szervezete, a Klíma Akcióhálózat (CAN Europe) REPower for the people című, május közepén közzétett jelentése szerint az EU 2025-re függetlenedni tud az orosz földgáztól anélkül, hogy máshonnan további gázimportra lenne szüksége. 

Botár Alexa, a Magyar Természetvédők Szövetsége éghajlatvédelem és energia programigazgatója összefoglalója szerint a szervezet által kidolgozott PAC- (Paris Compatible Scenario, a Párizsi Klímamegállapodás szerinti) forgatókönyv számításai alapján az Európai Unió 2035-re meg tudja valósítani a fosszilis földgáz teljes kivezetését, kombinálva az energiapazarlás csökkentésével, a megújuló energiákra való váltással és energiarendszer-rugalmassági lehetőségek kiépítésével.

A forgatókönyv három legfontosabb intézkedése uniós szinten: 5 millió uniós épület energetikai felújítása, 5 millió tetőre szerelt napelem és 5 millió hőszivattyús fűtés 2025-ig. A REPowerEU akkor lesz hatásos – véli a szakember –, ha a lakosságot, háztartásokat állítja a középpontjába.