Németországban még az ukrajnai háborúnál is nagyobb nyugtalanságot okoz az infláció. A félelem oda hat, hogy a német fogyasztók kétharmada elkezdte megváltoztatni vásárlási szokásait.
A McKinsey nemzetközi vállalati tanácsadó cég hétfőn ismertetett felmérése szerint a lakosság 40 százaléka látja úgy, hogy az infláció a legnagyobb gond. Oroszország Ukrajna elleni háborúját 34 százalék sorolta az első helyre, a koronavírus-járványt pedig csupán 8 százalék.
A felméréssel a többi között azt is kimutatták, hogy a németek csaknem egyharmada, 29 százaléka tart attól, hogy a drágulás miatt engednie kell életszínvonalából, és a lakosság kétharmada számol azzal, hogy az árak a következő 12 hónapban is emelkednek.
A félelem az inflációtól leginkább az alacsony jövedelműek körében jellemző. Ugyanakkor a drágulás jóval szélesebb körben jár változásokkal, állapította meg a McKinsey felmérése, amely szerint a német fogyasztók kétharmada már elkezdte megváltoztatni vásárlási szokásait, például az olcsóbb, saját márkás termékekből választ, vagy gyakrabban vásárol szupermarket helyett diszkont élelmiszerboltban. A megkérdezettek több mint fele arról is beszámolt, hogy tudatosabbá vált az otthoni energiafogyasztása.
A McKinsey adatai szerint az infláció közvetlen hatásai közé tartozik az is, hogy a német lakosság kétharmada az utóbbi időben kénytelen volt több pénzt költeni élelmiszerre, majdnem kétharmada pedig közlekedésre és energiára is több pénzt adott ki. A költségek növekedését más kiadások lefaragásával igyekeznek ellensúlyozni, erről a megkérdezettek egyharmada számolt be. Főleg kozmetikumokra, ruházatra, szórakozásra és utazásra költenek kevesebbet.
Németországban a szövetségi statisztikai hivatal (Destatis) legutóbbi, áprilisi adatai szerint a fogyasztói árak éves szintű emelkedésének üteme 7,4 százalékra nőtt az előző havi 7,3 százalékról. Ez azt jelenti, hogy negyvenegy éve, 1981 óta legmagasabb az infláció. Különösen az energiaárak nőttek jelentősen, ami nagymértékben befolyásolja a magas inflációs rátát.
Az energiahordozók világpiaci árának robbanásszerű emelkedése miatt a német háztartásoknak az idén minden korábbinál többet kell fizetniük a fűtésért, az áramért és az üzemanyagért. A drágulás mértékét mutatja az is, hogy a benzin és a dízel ára idén lépte át először a literenkénti 2 eurós határt, míg tavaly tavasszal 1,30–1,40 euró körül volt. (MTI)
