A festett kazettás mennyezetek készítésének folyamatába avat be az Ég és föld találkozása című dokumentumfilm, amelyet a Művészeti és Népiskola nyílt napjain mutattak be kedd este a sepsiszentgyörgyi Művész moziban. A film vetítése után Lázár-Prezsmer Endre beszélgetett a dokumentumfilm alkotóival, Pál Tündével és Vargyasi Leventével. A beszélgetésbe bekapcsolódott a közönség, és az alkotás egy-két kulisszatitkára is fény derült.
A film az erősdi református közösségi ház termében látható festett kazettás mennyezet elkészítését dokumentálja, és bemutatja azokat az elhivatott egyéniségeket, akik e folyamatban szerepet vállaltak. Egyikük Pál Tünde, a sepsiszentgyörgyi Művészeti és Népiskola oktatója, aki Weöres Sándor soraival vallja: „Alattad a föld, fölötted az ég, benned a létra.”
Pál Tünde először bútorfestéssel kezdett foglalkozni hobbiszinten, vallástanárként ekkor eszmélt rá a szimbólumok és az archetípusok fontosságára. A bútorfestés és a mennyezeti kazettafestés technikája különbözik. A mennyezetfestés egy szakrális térnek szól, a bútorfestés egy profán térnek. Erdélyben a mennyezeti kazettákat leggyakrabban kazein temperával festik. Ennek a festéknek egyik alapanyaga a lágy tehéntúró és az oltott mész, de használtak tojás-alapanyagú festéket is. Elkészítésük néhány fázisát is bemutatta Pál Tünde a dokumentumfilmben. A mennyezeti kazetták mezőit körülölelő rozetták Isten mindenre kiterjedő gondviselését szimbolizálják, a virágtövek pedig azt, hogy növekedésünk az Úrban állandó. A kazettákon láthatóak még fecskék a fa ágai között, az Isten felé forduló lelkek szimbólumai. A szimbólumok mindig üzeneteket és egy bizonyos értékrendet közvetítenek közösségünk felé – ezekkel a gondolatokkal ér véget a dokumentumfilm.
Az alkotókkal való beszélgetés során kiderült, hogy a Pál Tünde által irányított csapatnak ez volt az első festett mennyezete. A csapatból mindenki több munkafázisban vett részt, az alapozásban, a krétázásban, a minta felvitelében, valamint magának a mintának a megfestésében. A mennyezetfestés iránt akkora az érdeklődés, hogy elindult a Művészeti és Népiskola mennyezetfestő tagozata. A festékek kikeverésének technikáját titok övezte, ezért Pál Tünde autodidakta módon kísérletezte ki.
Filmkészítőként Vargyasi Levente számára a festék kikeverésének mozzanatait technikailag nehéz volt rögzíteni, Pál Tünde szerint pörgősre sikerült a monoton munkafázisok bemutatása.
A zene, amelyet a sepsiszentgyörgyi Mácsafej zenekar szerzett a dokumentumfilmhez, nagyszerűen kiegészítette a képsorokat. Ferencz Csaba, a zenekar tagja elárulta, az alapmotívum tulajdonképpen három hangból áll, ezt variálták különböző hangszerekkel.
Gáj Nándor, a Művészeti és Népiskola vezetője azt emelte ki, hogy Vargyasi Levente dokumentumfilmjei nemcsak konzerválják nemzeti hagyományainkat, hanem egyfajta oktatófilmek, amelyeket lehet, hogy száz év múlva is elővesznek.
