Ezrek vettek részt szombaton a Református Egység Napja alkalmából tartott szabadtéri istentiszteleten a gyulafehérvári várban, az ünnepségen találkozott a világ magyar reformátussága. A városban ülésezett a Generális Konvent, a Bethlen Gábor fejedelem által 400 éve alapított egykori Collegium Academicum épülete előtt felavatták a fejedelem egész alakos köztéri szobrát, Deák Árpád nagyváradi szobrászművész alkotását. A szabadtéri ünnepi istentiszteleten úrvacsorát is vehettek a résztvevők.
Prédikációjában Balog Zoltán Dunamelléki református püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke megemlítette: a nyugat-európai protestáns egyházaknál nem ritka, hogy több tagba oszlanak, a magyar reformátusokat azonban „egyben tartotta a történelem ura”. „Legyen együtt a nemzet is, mert van még mit tenni. Vannak akik érdektelenek, akik riogatnak, hogy huj, de veszélyes az összefogás, nehogy már odaszámítsuk azokat is, akik nem a határon belül vannak. De itt vagyunk, együtt vagyunk. Ha kell, egymásba kapaszkodunk” – jelentette ki a püspök.
Elmondta: pénteken a felújított algyógyi ezeréves kerek templomban szolgált, amelynek mindössze három híve van. Felidézte, hogy Kuun Kocsárd grófot egykor Párizsból irányították Algyógyra, mondván, hogy reumájára az igazi gyógyvíz Erdélyben van. „Itt lehet meggyógyulni, itt van a gyógyulás, itt van az élet forrása. Gyógyuljunk együtt, és akkor megkapjuk Isten áldását” – zárta prédikációját a püspök.
Csak békében lehet építkezni
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a szoboravatón elmondta: Bethlen Gábor uralkodása azt üzeni, hogy akkor lehet építkezni, ha béke van, ha az energiákat nem a háborúskodásra, hanem az építésre fordítják. A miniszterelnök-helyettesi tisztséget is betöltő politikus szerint Bethlen Gábor egy másik szempontból is példa lehet az utókor számára. Azt üzeni, hogy a kisebb országok akkor lehetnek sikeresek, ha értik és a maguk javára fordítják a nagyhatalmi törekvéseket, ha mindig szem előtt tartják a saját érdekeiket, amiként Bethlen Gábor is tette. A politikus Bethlen tanításának tartja azt is, hogy érdemes küzdeni azért, amiben igazán hiszünk. „Mindig meg kell tenni, amit lehet” – idézte a fejedelem szállóigévé vált mondatát.
Kelemen Hunor köszönetet mondott Gabriel Pleșa gyulafehérvári polgármesternek, amiért a Bethlen Gábor-szobor szimbolikus helyre, a gyulafehérvári várba kerülhetett. Szerinte ez is jelzi, hogy a gyulafehérvári többségi román közösség befogadta a kisebbség hősét.
Ünnepi beszédében Gabriel Pleșa polgármester úgy fogalmazott: Bethlen Gábor visszatért a várba, az épület elé, amelyben 400 éve megalapította a Collegium Academicumot, Erdély felsőoktatási intézményét. Kijelentette: a szobor „felidézi a múltunkat, megerősíti a jelenünket, és a jövő felé irányít”.
Érték a vallási sokszínűség
Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke elmondta: először ünneplik szórványban a Református Egység Napját. Hálát adott azért, hogy Gyulafehérváron a többség is úgy gondolja, hogy gazdagabbá válik, ha beemeli a református értékeket a város történetébe. Szerinte a szoborral a református egyház testvéri kezet nyújt a románoknak és németeknek, valamint a más vallásúaknak egyaránt. A püspök szerint a kollégium 400 évvel ezelőtti megalapítása annak a következménye, hogy Bethlen Gábor felismerte: erősíteni kell a Nyugattal fenntartott gazdasági, kulturális kapcsolatokat, és azt, hogy a gazdasági felemelkedés nem lehetséges felkészült, a haza iránt hűséges szakemberek nélkül. Sikerült olyan felsőfokú intézményt létrehoznia, amely évszázadokon át szolgálta Erdély szellemi felemelkedését.
Victor Opaschi, a román kormány vallásügyi államtitkára beszédében hangsúlyozta: örömmel vesz részt a magyar egyházak rendezvényein, és jelenléte azt mutatja, hogy Románia értéknek tekinti a vallási sokszínűséget.
