Magyarnak lenni jó, a magyarság „egy olyan jegy, mint amilyen az anyajegy, letörölhetetlen” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Néprajzi Múzeum új, városligeti épületének tegnapi ünnepélyes átadóján, ahol arról is beszélt: a kormányoldal április 3-án megkapta a felhatalmazást, hogy teljes egészében megvalósítsa a Liget Budapest Projektet. A Városliget szélén, az Ötvenhatosok terén álló, két egymásba fonódó domboldalt megidéző új épület – a Liget Budapest projekt legújabb fejlesztése – ma nyitja meg kapuit a nagyközönség előtt.
A kormányfő az új épületről azt mondta: „Vagány. Szőcs Géza biztos örülne, ha látná”. Emlékeztetett arra: az ő fejéből pattant ki az a gondolat, hogy Magyarország, azon belül is Budapest méltó helyszín lenne egy példátlan múzeumi negyed számára. Orbán Viktor hangsúlyozta: a kormány „a bizonytalan és átalakuló világ kellős közepén” döntött úgy, hogy kultúrára, kulturális terekre, múzeumokra és koncerttermekre, az épített környezet és Budapest legszebb parkjának a rendbetételére fordítja Magyarország forrásait. „Miközben mindenki azt bizonygatta, hogy nem lehet, addig mi lépésről lépésre, épületről épületre haladunk, sőt, április 3-án a magyar emberek megerősítettek minket abban, hogy jól tettük, hogy megcsináltuk, és úgy gondolják, hogy még, még, még, Európa legnagyobb kulturális beruházásának teljesen el kell készülnie” – jelentette ki.
Kiemelte: olyan épületet szerettek volna, ahol a magyar népi kultúra természetes szépsége a legteljesebben kibontakozhat. Úgy fogalmazott: ma azt ünnepeljük, hogy „kincseink méltó helyre kerültek” és egy feladatunk maradt: fel kell nőnünk ahhoz, hogy ne csak egy nap legyen az ünneplésé, hanem mindennap megtaláljuk örömünket a magyarságunkban. Szerinte ebben segít ez a figyelemre méltó épület, amelyet a „magyar lelemény és szépérzék” újabb kiemelkedő példájának nevezett.
A miniszterelnök beszédében úgy értékelt: egy nemzet kultúrája „szilárd útjelző”, megmutatja, hogy honnan jövünk, és azt is kijelöli, hova kell megérkeznünk. De – figyelmeztetett – ha ezt elhanyagoljuk, akkor „menthetetlenül eltévedünk”, és egy idő után már azt sem tudjuk, hogy miért harcolunk. Hangsúlyozta: meghatványozódik a kultúra fontossága, ha magyar népművészetről van szó, mert a népművészet megmutatja, hogy milyen magyarnak lenni és azt is, hogy milyen jó magyarnak lenni.
A Liget Budapest projekt már léptékében is történelmi vállalás, nemcsak Magyarország elmúlt száz évében, de jelenleg egész Európában a legnagyobb komplex kulturális fejlesztés – hangsúlyozta Baán László. A projekt miniszteri biztosa méltatta az épületet tervező Ferencz Marcel zsenialitását, egyben köszönetet mondott a múzeumot megnyitó Orbán Viktor miniszterelnök személyes támogatásáért is.
Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója felidézte, hogy a 150 éves intézmény története során a gyűjtemény most kap először saját igényeire szabott otthont egy, „a hazai múzeumügyben példa nélküli sikerként megvalósult projekt” eredményeként.
