Háromszéken a május 24-ei adatok szerint 64,7 százalék az online kitöltött kérdőívek száma (a legjobban teljesítő Brassó megyében 67,9, a második helyezett Hargita megyében 67,6 százalék), Sepsiszentgyörgyön pedig 74,82 százalék, ám ez nem azt jelenti, hogy már csak a lakosság negyedét kell összeszámolni a következő szakaszban: ez a megválaszolt kérdőívek száma, amelyek között lehetnek hibásak vagy dupla, sőt tripla példányok is (mert vannak, akik az elrontott első vagy második után újra nekifutottak a feladatnak), és az üresen álló lakások, házak is külön kérdőíven jelennek meg. Tisztább képet leghamarabb június 3-án láthatunk, akkor derül ki, hogy a május 27-ei határidőig leadott kérdőívekből hány érvényes. Jelenleg olyan tíz százalékra becsülik az érvénytelen űrlapok arányát, ami elég magas, ezért arra biztatnak mindenkit, aki nem kapta meg a szabadnapra jogosító igazolást az önkitöltés után (a válaszlevél nem az), hogy sétáljon el a Népszámlálás.ro csapata által a sepsiszentgyörgyi főtéren felállított sátorhoz és ellenőriztesse kérdőíveit. Pár perc az egész, és ha esetleg valami tévedés történt, az szintén pár perc alatt ott helyben kijavítható.

Az eddigi tapasztalatok szerint azok hibáztak a legnagyobb arányban, akik otthon, egyedül válaszolták meg a kérdéseket. Tamás Sándor elmondta, hogy ő maga is segítséget kért, amikor elakadt, ezért is szervezték meg a segítőpontokat, amelyeket pénteken is fel lehet még keresni, bár nem érdemes az utolsó percre hagyni, mert eddig is előfordult, hogy lefagyott a rendszer, és az önkitöltés iránti érdeklődés ezen a héten is nőtt.

Még vannak problémás helyek megyénkben is, például Mikóújfaluban, ahol a vártnál kevesebben éltek az önkitöltés lehetőségével, de bíznak benne, hogy ők is felzárkóznak, hiszen egyetlen kis településről van szó, ahol a szervezési képességek ismertek. A városok és a nagyközségek jól állnak, kivéve a Bodza-vidéket, ahol szintén alacsony az eddigi részvételi arány.

Országszinten az önkitöltős szakaszban való részvétel 52,3 százalékos, ami azt jelenti, hogy a 19,03 millió főre becsült lakosságból nagyjából 10 millió vetette magát nyilvántartásba, és még 9 milliót kellene élőben megszámolni, de mindenkit biztosan nem lehet, ezért a hiányzókat a különböző adatbázisokból (egészségbiztosító, nyugdíjpénztár, személyi nyilvántartó hivatal) fésülik majd össze, és nem mindegy, hogy egy vagy három milliónyian lesznek-e ilyen helyzetben, mert nekik a nemzetiségük, anyanyelvük és vallásuk nem fog megjelenni a nevük mellett, hanem arányosan csapják hozzá a ténylegesen megszámlált lakosok adataihoz – magyarázta Antal Árpád, aki szerint azért is fontos, hogy a magyarság minél nagyobb mértékben éljen az önkitöltés lehetőségével, hogy a román lakossághoz viszonyított aránya ne csökkenjen.

Az elmúlt években öt-hatmillió ember fogyott el Romániából, részben az elvándorlás, részben a demográfiai folyamatok miatt (több elhalálozás, mint születés), de jelenleg senki sem tudja pontosan, mennyien élnek itt. Az RMDSZ vezetői nyilván azt szeretnék, ha minél nagyobb számban maradna meg a magyarság, de nem csupán a lélektani határnak tekintett egymillió lélek a fontos, hanem az is, hogy a román lakossághoz viszonyítva nőtt-e vagy csökkent az arányunk az elmúlt tizenegy évben (az előző népszámlálás óta). Ne hagyjuk, hogy Bukarest mondja meg, hányan vagyunk – nyomatékosította Tamás Sándor is az elhangzottakat.

Ami a következő szakaszt illeti: az a jövő héten (hét nappal a május 27-én záruló önkitöltéses szakasz után) derül ki, hogy a leadott ívekből hány érvényes, és így hányan maradtak, akiket élőben kell összeírni. Ezt körzetenként végzik, Sepsiszentgyörgyön például 55 körzet lesz, de ha az első szakasz után kevesen maradnak megszámlálatlanok, egy-egy biztosra két körzetet fognak rábízni.