Európa nyolcszáz botanikus kertje azzal együtt, hogy „szép” és pihentető kikapcsolódási hely, gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi szempontból is jelentős szerepet tölt be.
A botanikus kertek turisztikai attrakcióként is jelentős tényezővé váltak, népszerűségük pedig világszinten is egyre növekszik – hangsúlyozta az európai botanikus kertek budapesti, kilencedik kongresszusának május 16-i nyitórendezvényén Vince Zsigmond, a Magyar Arborétumok és Botanikus Kertek Szövetségének (MABOSZ) elnöke, a vácrátóti Nemzeti Botanikus Kert vezetője.
Hozzátette: Európában 800 botanikus kert működik, Magyarországon pedig mintegy félszáz tagja van a MABOSZ-nak, az esemény házigazdájának. A kongresszuson idén 28 országból több mint 170 szakember volt jelen szerte Európából és a tengeren túlról is.
Orlóci László, az ELTE Füvészkert igazgatója azt hangsúlyozta, hogy az arborétumok tevékenységi köre napjainkban túlmutat a klasszikus botanikus kerti feladatokon: a tudományos munkán, a veszélyeztetett fajok védelmén, az oktatási-környezeti nevelési feladatokon és a közönségprogramok lebonyolításán túl a kor kihívásaival is foglalkozniuk kell. Kevesen tudják, de a botanikus kertek egyfajta szabadföldi laboratóriumként is működnek, ahol jól követhető az, hogy mely növényeknek van jövője, és melyek azok, amelyek egyre inkább veszélyeztetett helyzetbe kerülnek például a klímaváltozás miatt.
Paul Smith, a Botanic Gardens Conservation International főtitkára arról beszélt, hogy az emberek általában csak „szép helyként” tekintenek a botanikus kertekre, pedig gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi szempontból is jelentős szerepet töltenek be. Az összes ismert növényfaj 30 százaléka megtalálható ezekben a kertekben.
Vince Zsigmond arról is beszámolt, hogy a Magyar Posta az esemény alkalmából bélyeget bocsátott ki az újonnan induló, arborétumokat és botanikus kerteket ábrázoló bélyegsorozat első négy bélyegével együtt. (MTI)
