Simone de Beauvoirról, a XX. századi francia irodalom egyik legolvasottabb alkotójáról készült könyvét mutatta be csütörtök este a budapesti Francia Intézetben Daniele Sallenave az író születésének 100. évfordulója alkalmából tartott konferencián.
Daniele Sallenave francia író, egyetemi tanár, újságíró, a Renaudot-díj kitüntetettje Castor de guerre (Harcias hód) című, Simone de Beauvoir portréját megrajzoló és a XX. század, a ,,szélsőségek századát" bemutató műve 2008 elején jelent meg a Gallimard Kiadónál. Beauvoir a ,,harcias hód" szavakat 1939-ben vetette egy kis fénykép hátoldalára, mintegy ígéretként és igényes magán- és közéleti életprogramként. Daniele Sallenave előadásában hangsúlyozta: Simone de Beauvoir életműve nemcsak egy 22 éve meghalt írónő öröksége, de több okból is ajánlott olvasmány mindenkinek, főleg a fiatal nemzedékeknek. Műveinek, mindenekelőtt önéletrajzi trilógiája első kötetének, az Egy jó házból való úrilány emlékeinek legfőbb tanulsága az író szerint mindenki számára a szabadság leckéje: szembe kell szállni mindennel, amit diktálnak nekünk, ha az ellenkezik azzal, ahogyan a sorsunkról akarunk dönteni. Az író elmondta: Simone de Beauvoir ellentmondásos portréját megrajzolva nem piedesztálra állítani kívánta őt, hanem életművének nagyságát elismerve az árnyoldalakat is bemutatni.
Az MTI kérdésére, hogyan juthat el a múlt századi francia író műveinek tanulsága az ifjú nemzedékekhez az internet és az úgynevezett ,,amerikai szubkultúra" világában, amikor eltűnni látszik a Gutenberg-galaxis, Daniele Sallenave elmondta: egyelőre még nem tartunk itt, az internetnek hála intenzív a kommunikáció, még ha a nyelv nem is tökéletes. Ami veszélyt jelent, az a jelen pillanat kultusza, a fogyasztói társadalom, a szórakozás, a lazítás. Azt a világot kell megőriznünk, amelyben a munka és a szórakozás mellett elgondolkodunk az életünkről is ― mondta.
A konferencián Madeleine Gobeil kanadai irodalomprofesszor, újságíró bemutatta az 1967-ben forgatott, Portrait croisé Sartre-Beauvoir című dokumentumfilmjét, amelyben Simone de Beauvoir és Jean-Paul Sartre először engedett betekintést intim világukba, s Madeleine Gobeil és Claude Lanzmann, a Soá című film későbbi rendezője kérdéseire válaszolva fejtik ki az őket foglalkoztató nagy kérdéséket: Sartre az értelmiségieknek a világban játszott szerepéről, Beauvoir pedig feminista meggyőződését hangoztatja.
