A székelyek főpapját és bíróját ábrázoló, a szekszárdi fafaragó művész, Födi Tibor által készített műalkotás leleplezési ünnepségén a jelenlévőket Beke Ernő köszöntötte, kiemelve a budapesti Fehér Tamást, a Kárpát-medencei Magyarok Kulturális Egyesületének (KMMKE) elnökét, a szobrászművészt, a vitézi rend és a díszőrséget álló csíkszéki Mátyás-huszárok tagjait.

„Városunkat és a Gyűjtemények Házát igencsak nagy megtiszteltetés érte, hogy itt, nálunk kap helyet a székelyek egykori főrabonbánjának szobra, aki így képletesen, de hazatért Székelyföldre a messzi történelmi múltból. Történelmi múltból, amely oly gazdag, dicsőséges, de éppoly szomorú is a balsors által okozott események sorozata miatt. A sors mindig érdekes, váratlan helyzetet teremt. A tegnap Torján fordultuk meg magunkat, tisztelegtünk Árpád fejedelem szobránál, hírül adva neki, hogy itt van a közelben Zandirhám, aki hajdanán elébe ment, hogy köszöntse őt és a magyar népet, s a székelység baráti szeretetéről, segítőkészségéről biztosítsa” – mondotta Beke Ernő.

Fejér Tamás, a KMMKE elnöke felszólalásában az általa képviselt szervezetet ismertette, külön kitérve annak székelyföldi tagozatára, amelyet a legerősebbnek nevezett, majd a Zandirhámmal kapcsolatos fontosabb tudnivalókat sorolta fel.

Ezt követően Beke István, Beke Ernő fia szólt az egybegyűltekhez. „Kinek múltja nincs, annak jövője sincs. Ez a szobor is bizonyítéka annak, hogy a székelyeknek van múltjuk, itt vagyunk bizonyítani a jelent és biztosítani a jövőt. Büszke vagyok, hogy egy ilyen szobor leleplezésén jelen lehetek” – mondotta Beke István, hozzátéve, hogy már az átkosban volt olyan történelemtanára, néhai Buna István, aki fontosnak tartotta, hogy a kommunisták által diktált tananyag mellett a magyarság és a székelység történelmével is megismertesse diákjait. „Nagyon sok turista, diák érkezik ide tárlatvezetésre édesapámhoz, és azt látom, hogy falják a szavait, főleg amikor az 1848-as emlékszobába érkeznek. Biztosítok mindenkit, hogy jó helye lesz itt ennek a szobornak, lesz lehetőség, hogy egy kicsivel többet megtudjon mindenki a székelységről és a múltunkról” – mondotta.

Beke István után a műalkotás készítője osztott meg pár gondolatot. „A szobraimmal szolgálni kívánok. Azt hiszem, hogy most hazulról haza jöttem. A szobor egy őrvidékre került, és az alkotás is őrzője lesz ennek az udvartérnek. Feladatunk, hogy a kultúrával, a szeretettel és az egymáshoz való viszonyulásunkkal tartsuk fenn ezt a nemzetet, mert megérdemli. Nem szabad elveszíteni azt, ami volt, és ami van, a tudást és az értéket. Ezért próbáltam ezt az alkotást létrehozni” – summázta, s kitért arra is, hogy kötelességünk pótolni, ami  környezetünkben hiányzik. „Egyesületünknek is az a célja, hogy az emlékeinket ápoljuk és őrizzük, tesszük ezt nem más népek rovására. De másnak is tudomásul kell vennie, hogy mi büszkén valljuk magyarságunkat” – hangsúlyozta.

A beszédeket követően leleplezték a rabonbán szobrát, majd Beke Ernő köszönetét tolmácsolta a felszólalóknak, Gáspár Anikónak és Borcsa Zsombornak a szavalatáért, Földi Tibornak az éneklésért. Az avatóünnepség a nemzeti imáink eléneklésével ért véget.

A szobor az udvartér bejáratánál a jobboldali tárolóban tekinthető meg.