„Harmincnyolc évvel ezelőtt, június 5-én 12 óra 35 perckor itt robbant az a szerkezet, mely kioltotta Vaszi Jánoska életét. Nagyon keveset tudunk arról, hogy mi történt pontosan, csak annyi biztos, hogy meghalt egy ártatlan, tizenkét éves kisfiú, aki idén októberben töltötte volna az ötvenedik életévét” – mondta Antal Árpád András polgármester azon a tegnapi sajtótájékoztatón, melyet a sepsiszentgyörgyi Mihai Viteazul téren, a Vaszi Jánoska emlékére készült nonfiguratív emlékmű leendő helyszínén tartottak.
Az akkori Securitate kivizsgálta az ügyet, de a dossziét titkosították, és bár nagyon sok próbálkozás volt rá az elmúlt évtizedekben, máig sem sikerült kideríteni, hogy ki helyezte el a robbanószerkezetet, ki volt az, aki ezt az egészet kitalálta, ki a felelős egy ártatlan gyermek haláláért. Ami biztos, hogy Vaszi Jánoska a kommunizmus egyik áldozata – mondta Antal Árpád polgármester. Miután Puskás Attila, a Volt Politikai Foglyok Háromszéki Szervezetének alelnöke és Váry O. Péter, a Hármas Alapítvány képviselője is kezdeményezte, hogy egy nonfiguratív szoborral emlékezzen a város Vaszi Jánoskára, Sepsiszentgyörgy önkormányzata úgy döntött, hogy ebben az évben elhelyezi az emlékművet. Az alkotó, Sárpátki Zoltán csíkszeredai szobrászművész is jelen volt a sajtótájékoztatón. „Figyelembe véve, hogy a téma és a helyszín is kényes, ragaszkodtunk ahhoz, hogy minden engedély birtokunkban legyen, amikor az építkezési engedélyt kibocsátjuk. Bízunk benne, hogy a következő hetekben ez meg fog történni, és még idén nyáron, legkésőbb ősszel sikerül méltó emléket állítani Vaszi Jánoskának” – fogalmazott az elöljáró, ezzel indokolva, hogy miért nem tudták most, ezen a kerek évfordulón felállítani a különben már elkészült alkotást.
A polgármester után Puskás Attila mesélt a szomorú eseménnyel kapcsolatos emlékeiről és Vaszi Jánoska édesanyjáról is, akit személyesen ismert. Mint megtudhattuk, ő maga majdnem szemtanúja volt a tragédiának, ezért szívügyének érezte kideríteni annak körülményeit lapunk néhai munkatársával, Simó Erzsébettel együtt. Ketten mentek el a brassói táblabíróságra, ahová a SRI-vel folytatott levelezésük nyomán elküldték a belügyminisztériumból a robbanással kapcsolatos dossziét, de ehhez nem férhettek hozzá. A 1984-es eset után leváltották a belügyminisztérium magyar nemzetiségű megyei munkatársait, de más következménye nem lett a történteknek. Puskás Attila máig őrzi az 1990 után az egykori illetékes szervekkel folytatott levelezését és más, az üggyel kapcsolatos dokumentumokat. Hogy ki a felelős a tragédiáért, arra van egy saját elképzelése, de ezt csak a halálos óráján szeretné nyilvánosságra hozni, hogy ne legyen rágalmazással vádolható.
Amint Váry O. Péter, lapunk munkatársa tájékoztatott, a műemlék épületekhez hasonlóan a sepsiszentgyörgyi szobrok is QR-kóddal lesznek ellátva, az oldal, ahová ezek mutatnak, tartalommal lesz feltöltve, az In memoriam Vaszi Jánoska nevű emlékmű QR-kódja pedig elirányít majd azokhoz az információkhoz, melyek a történtek kapcsán elérhetőek, sok más tartalom mellett Vörös T. Balázs Emlékmű helyett című dokumentumfilmjéhez is. Ő maga ragaszkodik hozzá, hogy inkább a kisfiú életéhez, mint halálához kössék a szoboravatást – mondta még Váry O. Péter, annál is inkább, hogy októberben éppen ötvenedik életévét töltené be Vaszi Jánoska.
Sárpátki Zoltán szobrászművész tömören így fogalmazott az egykor történtekről: „Szétszakadt egy virág, elhunyt egy világ.” Az emlékmű kőből készült, vörös andezit és fekete bazaltos andezit elemekkel – árulta el. Váry O. Péter hozzátette: a vörös andezit Vaszi Jánoska szüleinek szülőfalujából, Sepsibükszádról származik.
Vaszi Jánoska a katolikus temetőben nyugszik, immár szüleivel együtt, a sajtótájékoztató után a résztvevők egy része Puskás Attila vezetésével meglátogatta a sírhelyüket.
