Tamási Áron a nemzeti összetartozás jegyében

2022. június 9., csütörtök, Élő múlt

Idén egybeesett a pünkösdszombati csíksomlyói búcsú és a tizenkét éve törvénybe foglalt nemzeti összetartozás napjának időpontja.

  • Fotó: Székelyhon / Beliczay László
    Fotó: Székelyhon / Beliczay László

Másnap, pünkösd vasárnapján az immár tizenkét esztendeje Farkaslakán a Tamási Áron sírja melletti Milleniumi Emlékparkban felállított nemzeti­összetartozás-emlékmű előtt egyházi és közéleti személyiségek, a helybeli fúvósok, dalárda, vitézek, székely ruhás és ünneplőbe öltözött közösség részvételével tartották meg az immár hagyománnyá vált színvonalas megemlékezést. Egyébként a legelső erdélyi trianoni emlékmű, az Apostoli kettős kereszt felavatására 2010. június 6-án került sor, ami a tizenhárom aradi vértanú emlékére állított kopjafák között talált helyet magának.

„Nincs módunkban kitérni a hűség elől. – Tamási Áron 125 Emlékév”, ezt hirdette az óriásplakát, amely szülőföldjén kiemelten a falu szülöttjére irányította a figyelmet. A római katolikus templom és temető mögötti virágos parkban, a két cserefa közötti síron, mint mindig, nemzeti színű szalagok gyűjteménye. Szemben a Hargitáról származó soktonnás bazalttömb síremlék, „többtonnás hegyi beszéd”, a szülőföldhöz ragaszkodás legjellegzetesebb erdélyi alkotása. A kövön ez a felirat olvasható: „Törzsé­ben székely volt, fia Hunniának. Hűséges szolgája bomlott századának.” A faragóművészek, Szervátiusz Jenő és fia, Tibor tiszteletére munkásságukat ismertető fényképkiállítás látogatható az egykori elemi iskola épületében, ahol a Kossuth-díjas író elsajátította a betűvetés rejtélyeit. További két, szabadtéri fotókiállítást tekinthet meg a sírhoz és az emlékműhöz elzarándokoló utas: előbbi a végakarata szerint a szülőfalujában eltemetett Tamási Áron életútját, alkotói pályafutását hozza közelképbe, míg utóbbi a Trianon-emlékmű számos megvilágítását, kéttucatnyi arcát mutatja be. Az összkép a szomszédos Ábel Bölcsője Panzió székely kapujának feliratával zárul: „A madárnak szárnya van és szabadsága, az embernek pedig egyetlen szülőföldje és sok kötelessége.”

Egyébként ötven éve, az emlékhely létrejötte utáni esztendőben Tamási szülőházát múzeummá nyilvánították, hogy megőrizze az író tárgyi és szellemi jelenlétét. Tamási Áron egy közel százötven éves, faboronás, háromosztatú zsindelyes házban született 1897. szeptember 19-én. Születésének 125. évfordulója a nemzeti összetartozás jegyében alkalmat nyújt mindannyiunk számára, hogy sírjához elzarándokoljunk, emlékét ápoljuk a nagyvilágban otthont kereső és találó, szülőföldünkhöz ragaszkodó lelkülettel.

Dr. Ábrám Zoltán

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 1231
szavazógép
2022-06-09: Élő múlt - Ferencz Csaba:

Presente

Isonzóról minden magyar családban ejtettek szót az elmúlt egy évszázadban, Doberdó pedig a magyar katonadalok egyik, talán legtöbbször idézett helyszíne. Az olaszországi folyó- és helynév egybefonódott nagyapáink, dédapáink életével, a nagy és a személyes történelemmel. Egy elmúlt kor, elmúltnak gondolt borzalmak szimbólumai. Talán nem véletlen, hogy épp a trianoni évforduló időszakában vitt arra a sors. Az együvé tartozás jegyében székelyföldiek és magyarországiak – Obendorfer Árpád szervezésében – együtt látogattunk meg néhány nevezetes emlékhelyet.
2022-06-09: Történelmünk - Szekeres Attila:

Erdélyi fejedelmi címerek (A címertan világnapja)

Június 10-e a címertan, idegen szóval a heraldika világnapja. 1128-ban ezen a napon I. Henrik angol király lovaggá ütötte leendő vejét, a francia V. Gottfridet, Anjou grófját (közismerten Geoffrey Plantagenet), és egyúttal címeres pajzsocskával is kitüntette. Ezért a heraldikusok nagy része ezt a dátumot tekinti a címer születésnapjának. Ez alkalomból néhány erdélyi fejedelmi címert mutatunk be.