Gazdagodik Kovászna: tegnap két új létesítmény – mofettás gyógy- és élményfürdő, illetve egy 180 férőhelyes sportcsarnok – kivitelezési szerződését írták alá a bukaresti fejlesztési minisztériumban.
A szaktárca előbbire 64 millió lejt biztosít, a sportcsarnok építésére pedig 11 millió lej finanszírozást nyújt – olvasható az RMDSZ közleményében. Ugyanott azt is rögzítették, hogy a fürdőkomplexumot a tervek szerint 26 hónap múlva, míg a sportcsarnokot egy éven belül adják át. Utalva az erdélyi települések fejlesztésére, a helyi kezdeményezések felkarolására, Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes megjegyezte: „Önkormányzati vezetőink megálmodják, megtervezik azt, hogy mi szolgálja a legjobban a közösségek érdekeit. Kormányzati munkánknak éppen az a fő célja, hogy településeinken, városon és vidéken egyaránt jobb legyen az élet, hogy megfelelő, XXI. századi körülmények között lehessen gyógyulni, kikapcsolódni vagy sportolni.”
E bejelentés Kovászna sikerét is jelenti, annak ellenére, hogy némelyek bizonyára azt is kérdezhetik: ugyan mi célt szolgálnak e vívmányszerű mondatok, egyáltalán van-e szükség ezekre az új épületegyüttesekre? A válasz egyértelmű, a borvizes fürdőváros esetében az említettek bizonyosan hasznos és szükséges létesítmények lehetnek, amennyiben azokat teljes mértékben ki is használják majd. Nem lehet eleget hangsúlyozni: egy sportcsarnok építése nem csupán egy újabb beruházást jelent, hanem fiatalok és kevésbé fiatalok számára mozgási, sportolási lehetőség, diákok, tanulók számára pedig egyenesen nélkülözhetetlen, sőt, versenysportokra is ösztönözhet. Egy élményfürdő pedig szintén a helybeliek számára jelenthet új munkalehetőségeket, ugyanakkor, amennyiben az igényes és színvonalas lesz, idegenforgalmi vonzereje is vitathatatlan. Persze, az is rögzítendő, hogy a szóban forgó egységeket nem elég megépíteni, hanem azokat okosan működtetni, hasznosítani is kell majd, és ez közép- és hosszú távon tisztes kihívást jelent az önkormányzat számára.
E leendő háromszéki létesítmények kapcsán érdemes megismételni: támogatásban csak az részesülhet, aki elképzel, megtervez valami jövőbe mutatót. Aki meglátja, megálmodja, hogy mi az, ami a gyarapodás irányába vezethet. E mostani kovásznai fejlesztés kapcsán talán még mindig érdemes lenne átgondolni azt is, hogy nem csupán Kovászna, illetve a szomszédos Kommandó számára lenne meghatározó jelentőségű a néhai kisvasút újjáélesztése – ha ez még egyáltalán lehetséges –, hanem serkentené Háromszék, sőt, az egész Székelyföld vérkeringését.
Egy szó, mint száz, a székelyföldi önkormányzatoknak akár ösztönző erejű is lehet a tegnapi, 75 millió lejes orbaiszéki fejlesztés elindítása. A turizmus továbbra is megélhetési, sőt, fejlődési, kitörési lehetőség marad e térség lakói számára, életképes elképzelésekkel tehát továbbra is érdemes kopogtatni a Cseke Attila vezette fejlesztési minisztérium ajtaján. Persze, ahhoz az álmokat papírra is kell helyezni, hiszen tervezés, a célok pontos megfogalmazása nélkül az álmodók hiába remélnek segítséget.