A szervezet elképesztőnek tartja, ami ma Romániában megtörténhet, hogy a Brassói Táblabíróság alapfokú ítéletben megsemmisíti Sepsiszentgyörgy és Kovászna megye zászlaját elfogadó kormányhatározatot, áll az Egyesület elnöke, dr. Szekeres Attila István heraldikus által aláírt közleményben A Sepsiszentgyörgy zászlaja esetében kelt ítélethirdetéskor nem ismerték annak indoklását, így szakmai szempontból nem reagálhattak, ám mostanra már hozzájutottak az irathoz, közben megismétlődött az eset Kovászna megye zászlaja ügyében, olvasható a közleményben.

Sepsiszentgyörgy zászlaja esetében a Brassói Táblabíróság azzal indokolja a jelképet elfogadó kormányhatározatot megsemmisítő ítéletét, hogy a zászló nem „reprezentatív”, szerinte többnemzetiségű települések esetében, mint amilyen Sepsiszentgyörgy is, a szimbólumnak tükröznie kellene ezt a jelleget, ám a zászló egyetlen nemzetiséget képvisel, kizárva minden román elemet. Másrészt, az ítélőtábla megállapította, hogy a zászló színeit „székelyföld” (így, kisbetűvel!) zászlajából vették át, ugyanazok az árnyalatai és ugyanolyan az elhelyezése, vízszintes. Teljesen világos – állapítja meg a Brassói Táblabíróság – hogy ez a zászló kizárólagosan csak a magyar közösséget képviseli, és a térségben számbeli kisebbségben élő román közösséget teljesen mellőzi. Tehát, a kormányhatározat nem tartotta be a törvényhozó által előírt reprezentativitás követelményét, ezért megsemmisítik a jogszabályt – áll az ítélet indoklásában.

Az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület leszögezi, Sepsiszentgyörgy zászlaja nem magyar, székely vagy román elemekből áll, hanem tudományosan megtervezett jelkép. Közepén Románia kormánya által 2007-ben elfogadott hivatalos városcímer, a zászló lapja meg kétszínű: arany–kék, mely teljesen világosan a címerpajzs kék–arany mázaiból adódik. A lehető legszakszerűbben megszerkesztett zászlóról van szó! – értékeli közleményében a szervezet.

Kovászna megye zászlaja széles aranysávval vágott kék téglalap, melynek közepén a megye 2007-ben elfogadott hivatalos címere kapott helyet. Ez tulajdonképpen Háromszék történelmi címere, melyet Erdélynek Romániához való csatolását követően a román hatóságok 1928-ban hivatalosítottak.

Egy közigazgatási szimbólum, legyen az címer, avagy zászló, nem nemzetiségi statisztika, hanem a teljes közigazgatási egységet jelképezi. És nincs is semmiféle nemzetiségi követelmény, még a hivatkozott zászlótörvény részéről sem – figyelmeztetnek.

A Kovászna megye zászlaját megsemmisítő ítélet indoklását nem ismerik, de hasonlóra lehet számítani, írják. Főleg, ha figyelembe vesszük ugyanazon felperes, a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma keresetét, melyben a románok magyarok általi elnyomását hozzák fel indokként: „Továbbra is diszkriminálnak, mint ahogyan az osztrák-magyar megszállás (sic!) idején. Ennek a rasszista, románellenes örökségnek tudható be, hogy az erdélyi románokat nem jelenítették meg Románia nemzeti címerében, csak a kiváltságos nemzetek jelképei jelennek meg abban, a románokat alsóbbrendűnek, jobbágyoknak tekintették, éppen csak megtűrték, és mindenféle önazonossági jogtól megfosztották.”

Az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület javasolja az alperes önkormányzatoknak, hogy a per során ne bonyolódjanak bele a felperes oda nem illő keresetének pontjait cáfolni, hanem kizárólag tudományos érveket hozzanak fel, hisz azok egyértelműek.

Leszögezzük, hogy a címertudomány vagy idegen szóval heraldika és a zászlótudomány, vagy idegen szóval vexillológia, mint nevük is mutatja, tudományágak, a történelemtudomány úgynevezett segédtudományai, azaz segítik a történész munkáját, forrástudományok, de fogalmazhatunk úgy is, hogy a történelemtudomány speciális tudományágai.

A címertan a címereket vizsgáló tudomány, tárgya a címer, mely a középkori fegyverhasználaton alapuló, pajzsba foglalt színes jelkép, melyet különböző személyek, családok, testületek, esetünkben közigazgatási egységek megkülönböztetésül használnak. A zászlótudomány a zászlókat vizsgáló tudomány, tárgya a zászló. A címer és a zászló szigorú szabályok szerint megszerkesztett szimbólumok, melyek tulajdonosaikat, viselőjüket egyéniesítik.

A szervezet ajánlja, a címer- és zászlótudományt hagyják a szakemberekre!

Az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület tudományos civil szervezet, célja az erdélyi történelmi jelképek – címerek, pecsétek, zászlók – kutatása, és a kutatási eredmények népszerűsítése. Az egyesület szorgalmazza a történelmi jelképek használatát, és határozottan kiáll a több évszázados szimbólumok változatlan alkalmazásáért, zárul a közlemény.