Egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a mezőgazdasági termények értéke a feldolgozás mellett a raktározás révén is növelhető. Ezt a tavalyi év is bizonyította: aki ősszel tárolni tudta a burgonyát, gabonát, idén tavasszal szinte dupla áron értékesíthette. Bár a raktározásnak szintén megvannak a maga költségei, még így is jelentős többletjövedelemre tehettek szert a tárolóval rendelkező gazdák, országos szinten pedig az import csökkenését vonhatja maga után a hazai terményraktározás.
A háromszéki mezőgazdasági termékek raktárainak helyzetéről Kozma Bélával, a Kovászna Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetőjével beszélgettünk. Az igazgató két oldalról, a gabonák és a burgonya szemszögéből közelített a témához.
Kovászna megyében átlagosan húszezer hektáron termelnek gabonát, ez 80–90 ezer tonna termést jelent. Ezzel szemben a megye engedélyezett gabonasilóinak kapacitása 30 ezer tonna körül van. Azaz a termés mintegy egyharmadát tudják tárolni a gazdák – mondta az igazgató. Azt is hozzáfűzte, az igazgatóság csupán az engedélyezett gabonaraktárak helyzetét ismeri, ezen kívül vannak engedély nélküli tárolók is. Az engedélyezés azért fontos, mivel csak az ezzel rendelkező gabonatárolókból kerülhet termény az élelmiszerláncba, például búza a malmokba.
A burgonya esetében nem kötelező a raktárak engedélyeztetése – ez kissé ellentmond a gabonát érintő rendelkezéseknek, hiszen a burgonya is bekerül az élelmiszerláncba – jegyezte meg Kozma Béla.
A burgonyaföldek megyei összterülete évente változik, 14–15 ezer hektárra tehető, ebből hozzávetőlegesen 3000 tonna ipari (úgynevezett csipszburgonya), de vannak szaporítóanyag – köznyelven: ültetni való pityóka – termelésére szakosított burgonyaföldek is. A megye különböző régióiban jelentős eltérés mutatkozik a hektáronkénti átlagtermésben, például Erdővidék, Szépmező vagy Felső-Háromszék között. Nemcsak a természeti vagy talajtani adottságok befolyásolják a termést, nagy szerepe van az öntözésnek is. Ez egyre fontosabbá válik, hiszen az idei nyárra is szárazságot jósolnak. Összességében mintegy 80–90 ezer tonnás termésre lehet számítani idén is, ennek egyharmadára van tárolókapacitás – összegzett az igazgató.
A burgonyatárolók folyamatosan épülnek, jelenleg is több van kivitelezés alatt, csupán Maksa területén három is. A gazdák pályázati alapokat vesznek igénybe az ellenőrzött hőmérsékletű és páratartalmú raktárak építéséhez, hiszen ezek költsége nagyon magas – mondta Kozma Béla.
A raktározással kapcsolatosan általánosságban jelezte: a tárolás kiegyensúlyozottabb értékesítést tesz lehetővé, a gazda nincs arra kötelezve, hogy betakarításkor „a föld végéről” adja el terményét. Dömpingáron, hiszen aratáskor, pityókaszedéskor a legnagyobb a kínálat, és ezt kihasználják a kereskedők, köztes felvásárlók.
– Hogyan alakulhatnak a termények árai betakarításkor és az után? – kérdeztük az igazgatót.
– A mostani összetett helyzetben lehetetlen megsaccolni az őszi árakat. A puskaporos hangulat mindent kérdésessé tesz. A vélemények megoszlanak, már csak azt illetően, hogy lesz-e gabona, ha igen, milyen minőségű. A kereslet sem egyértelmű, értesüléseim szerint például napraforgó-ajánlat van, de az érdeklődés nagyon csekély – mondta Kozma Béla.
Országos szinten is hiány mutatkozik
A mezőgazdasági termények raktározási kapacitásainak tekintetében a helyzet országos szinten sem rózsás – értékelte Könczei Csaba parlamenti képviselő, az alsóház mezőgazdasági bizottságának tagja. A téma a bizottságban is folyamatosan napirenden van.
Gabonafélék esetében jobb a helyzet, habár itt is hiány tapasztalható, de a zöldség, gyümölcs, burgonya esetében mindenféleképpen növelni kell a raktározási kapacitásokat. Ezekből a terményekből a legnagyobb az ország importja, ezt csökkenteni lehetne a tárolási lehetőségek bővítésével. Jelenleg kisértékű – úgynevezett de minimis – támogatásokkal ösztönzik például a zöldségtermesztőket, a legismertebb a paradicsomprogram. Jelentős összeggel támogatják őket, ha idényen kívül termelnek, amikor sokkal nagyobbak a termelési költségek. Ha lenne elégséges tárolási kapacitás, az optimális periódusban lehetne termelni, alacsony költségek mellett, a raktározással megoldható lenne, hogy a piaci igények szerint, az import csökkentése mellett lehessen értékesíteni a zöldségeket – magyarázta a képviselő.
Könczei azt is elmondta, keresik a raktárak építésének finanszírozási forrásait. De a legnagyobb dilemmát az jelenti, hogy kihez jussanak majd el a raktárépítési támogatások. Az elképzelések megoszlanak. Egyesek azt szorgalmazzák, hogy az Unirea mezőgazdasági és élelmiszeripari kereskedőház mintájára az állam építsen raktárakat. (Ennek működéséről megoszlanak a vélemények, sokan értelmetlennek tartják az állam által finanszírozott, nagy költséggel működő kereskedőházakat – szerk. megj.). Hasonló, állami szervezetek keretében létesített raktárakba gyűjtenék össze, tárolnák a helyben megtermelt terményeket.
Mások azt tartanák a jó megoldásnak, ha a gazdák, illetve az ő szervezeteik – egyesületek, szövetkezetek – kapnák meg a támogatást, ők építhetnének raktárakat, a rendelkezésre álló összeget pedig termelési ágazatonként, szükség és fontosság szerint osztanák le – ez utóbbi elképzelést támogatja az RMDSZ is – tudtuk meg Könczei Csabától.
