Amerikai szülők azzal a kéréssel fordultak a legnagyobb játékgyártókhoz, hogy kevesebbet reklámozzák termékeiket, mert nincs pénzük gyerekeik kívánságait teljesíteni. A bostoni központú, Kampány a Reklámmentes Gyerekkorért elnevezésű mozgalom kezdeményezésére csaknem 1400 szülő fordult a huszonnégy vezető játékgyártó céghez és a kiskereskedelmi láncokhoz.
,,Sajnos, nem fogok tudni megvenni sok olyan játékot, amennyit a fiaim kértek, egyszerűen nincs rá pénzünk" — mondta a sok szülő aggodalmának hangot adó, az indianai Hudsonben élő Todd Helmkamp. ,,A játékszerek reklámjai nehéz helyzetbe hozzák a szülőket, akiknek közölniük kell gyerekeikkel, hogy nem engedhetik meg maguknak a költekezést egy bizonyos szint után."
A Játékipari Szövetség válaszában határozottan kiállt a jelenlegi marketingpolitika mellett. A szövetség azzal érvelt: a reklámok azért irányulnak közvetlenül a gyerekek felé, mert fontos szerepük van az ajándékválasztás folyamatában. A gyártók szerint a gyermekeknek tudniuk kell, milyen új játékok kaphatók, máskülönben nem tudják elmondani a szüleiknek, mit szeretnének. Mint hozzátették: bár jelenleg valóban nagyobbak a gazdasági nehézségek, a különböző családok mindig eltérő mértékben költhettek játékokra, és korábban is hozzá tudták igazítani gyerekeik igényeit az anyagi lehetőségekhez.
A játékgyártók előrejelzése szerint a gazdasági válság az ő iparágukat sem fogja elkerülni, az ünnepi vásárlási időszakban némi visszaesés történhet, de az ágazat sok más szektornál ellenállóbbnak fog bizonyulni. Elemzők szerint a játékgyártás azon kevés iparág egyike, amelyre csekély hatással vannak a recessziós periódusok. Az amerikai gyerekközpontú kultúrában a gyerekeknek komoly hatalmuk van. A szülők ritkán képesek nemet mondani nekik, nem akarnak bűntudatot érezni, és nem akarják, hogy gyerekeik lemaradjanak iskolai társaik mögött — mutatott rá Allison Pugh, a Virginiai Egyetem szociológiaprofesszora. Bármilyen pénzügyi nehézség is legyen a családban, a játékvásárlás az utolsó, amit az amerikai szülők feladnak, a saját fogyasztásukat is előbb fogják vissza — mondta.
Az amerikai szülő-gyermek kapcsolatra jellemző az a szélsőséges példa, amelyről Amanda Almodóvar, egy észak-karolinai általános iskolai szociális munkás számolt be. Elmondta, hogy körzetében — ahol mind több az otthontalan, és növekszik a munkanélküliség — egy anya azt mondta, ha kell, akár prostitúcióra adja fejét, hogy megadhassa gyerekeinek, amit kívánnak.
Hofer László
