A sikeresen érettségizők aránya idén az első, ideiglenes eredményhirdetéskor 73,3 százalék, ám 82 százalék fölött van az átmenő 5-öst megugróké, és ez Sorin Cîmpeanu tárcavezetőt rendkívüli büszkeséggel tölti el. Hasonlóan nyilatkozott a múlt héten is a képességvizsga után, amelynek eredményei szintén évtizedes rekordot döntöttek, és az átmenők aránya szintén 82 százalék fölött volt.

Ez igen, kettős véletlen! Vagy kettős siker? Vagy kettős turpisság? Mert itt valami nagyon sántít.

Az egyik bajt egyébként maga a miniszter nevezte meg: a falusi iskolákban átlag háromszor annyi nyolcadikos bukott meg, mint a városiakban. Így biztosít egyenlő esélyt az állam a gyermekeknek – és ez az új demokrácia hozománya, mert a mai ötvenesek és náluk idősebbek között jó sok mérnök, tanár, orvos, közgazdász, jogász és más értelmiségi került ki faluról minden pótóra nélkül. A mai helyzetért felelős döntéshozók persze nem felelnek semmiért: az éppen tisztségben levő személy (a 24. tárcavezetőnél tartunk, aki 17. is volt) megállapítja, hogy ez van, és megy tovább, mintha nem az ő dolga lenne változtatni, javítani, menteni, jövőt kínálni...

Más súlyos gonddal viszont trükközni is lehet. Például a viszonyítási alap megválasztásával. Most a vizsgázók 82 százaléka ment át, ámde ha a 12 évvel ezelőtti iskolakezdők egész generációját nézzük, az érettségiig megfeleződik ez a siker: az Edupedu portál összesítése szerint ugyanis 2010-ben közel 204 ezer 6–7 éves gyermek volt első osztályos, és közülük idén csak 84 ezernek sikerült az érettségije, ami bizony 41,6 százalék. Vagyis tízből szinte hat diák ült hiába a padban éveken keresztül. És még ez sem a teljes szám, mert 2010-ben 12 ezer kortársukat eleve be sem íratták. Egy részük valószínűleg külföldre ment a szülőkkel a jobb megélhetés után, de az állam nem tudja, mi van velük. Nyolcadikig még legalább kétszer ennyien lemorzsolódtak, és velük sem törődik senki, habár az oktatás reformjáról, jövőjéről, fejlesztéséről szinte hetente beszélnek valamelyik tévéadásban. Mintha ez is egy szórakoztató téma lenne, semmi több.

De lássuk a sikeresen vizsgázókat! A képességvizsgán Brăila megye 91 százalék fölött teljesített, országos harmadikként, az érettségin pedig negyedik lett a rangsorban, 81 százalékkal. Vajon, mit tudnak jobban azon a peremvidéken, mikor országos átlagban a falusi líceumokban (vannak még ilyenek) az átmenők 12,5 százalékkal vannak kevesebben, mint a városiakban? De ott is csak az elméleti líceumok eredményei mutatnak jól, és esetenként furcsán: a tegnapi eredmények alapján megyénk legjobb diákjai a bodzafordulói Mircea Eliade-líceumba jártak. Igaz, a magyar átlagokat lerontja a román jegy: újabb bizonyíték az esélyek egyenlőtlenségére. E téren a csoda rendre elmarad. A szemfényvesztés azonban nem...