Az RMDSZ Nemzeti Szabadelvű Platformja nemrég műhelyhétvégét szervezett Maroshévízen, amelynek központi témája az autonómia volt. Dénes István platformelnök meghívására jelen voltak a szórványmegyék területi elnökei, Puskás Bálint nyugalmazott alkotmánybíró, egykori szenátor, valamint a székelyföldi magyar sajtóban dolgozó újságírók.
A felvezetőben Dénes István moderátorként a romániai magyar sajtó múltjáról, jövőjéről beszélgetett Karácsonyi Zsigmonddal, a marosvásárhelyi Népújság főszerkesztőjével, valamint Huszár Szilamérral, a Székelyföldi Magyar Újságírók Egyesülete fotószakosztályának koordinátorával. A jelenlevők következtetésként egyetértettek abban, hogy a romániai magyar sajtó számára is meg kell találni azt a független működési-fenntartási keretet, amely hosszú távon szavatolja a közszolgálati tájékoztatást a magyar közösségen belül.
A következő téma a területi autonómia volt, a beszélgetést Buday Richárd Tibor, Bukarest alprefektusa, az RMDSZ fővárosi területi szervezetének elnöke vezette fel, majd Puskás Bálint nyugalmazott alkotmánybíró fejtette ki álláspontját. Felidézte: az autonómia kérdése több mint 30 éves, hiszen 1989. december 24-én, karácsony éjszaka Sepsiszentgyörgyön négy jogász és egy mérnök segítségével kidolgoztak egy autonómiastatútumot, amit akkor még a magyar autonóm tartomány mintájára építettek fel. Próbálták elnyerni az akkor hatalmon levők támogatását, de azt a választ kapták, hogy „még nem jött el annak az ideje”. Később, már országosan ismert politikusként felajánlotta az RMDSZ-nek és más jogászoknak, hogy segít kidolgozni egy másik autonómiatervezetet, amire szintén azt a választ kapta, hogy még nem jött el az ideje. Közben eltelt több mint 30 év, időközben a parlament elutasított több benyújtott autonómiastatútumot.
Puskás Bálint leszögezte: a Romániában létező törvények egy bizonyos fokú autonómia létét megengedik. Amikor autonómiáról beszélünk, az ország elnöke, a román akadémia elnöke, az átlag román állampolgár, sőt, már egyes magyar politikusok is azt mondják: az alkotmányban benne van, hogy Románia egységes és oszthatatlan nemzetállam, így törvénybe ütközik annak megvalósítása.
Az első román alkotmány 1866-ban jelent meg, ebben még nem szerepel az egységes nemzetállam fogalma. Az 1923-as alkotmányban jelenik meg először, hogy Románia egységes és oszthatatlan nemzetállam. A nemzetállam fogalma érthető is a trianoni döntés után. A román jogelmélet azzal magyarázza az egységes és oszthatatlan nemzetállam fogalmát, hogy egy adott pillanatban, az adott politikai és államkereten belül egy többségi nemzet él, és ez alkotja az állam lakosságának nagy részét. Ha megvizsgáljuk, az egység tulajdonképpen azt jelenti, hogy csak románok élnek az adott politikai határokon belül. Viszont ha még él tíz más nemzetiség, akiket elismernek, akkor az egység megbomlott. A történelemben nem tudunk olyan államról, amely a mostani kifejezés értelmében egységes nemzetállam lett volna.
1952-ben a román alkotmány 18. szakaszában, amely az ország területi felosztását taglalja, megjelenik a Magyar Autonóm Tartomány. Ha visszamegyünk egy szakaszt, ott az találjuk, hogy Románia egységes. Tehát Romániában mint egységes államban létezett Magyar Autonóm Tartomány. És az akkori alkotmány előírásaiban kollektív jogok is léteztek. A 19. szakasz leírja, hogy a Magyar Autonóm Tartomány a székely magyar népességű területeket foglalja magában, és az autonóm tartomány lakossága által megválasztott önálló közigazgatási vezetősége van. A 20. szakasz pedig rögzíti, hogy a Román Népköztársaság törvényei és rendelkezései kötelezőek a Magyar Autonóm Tartomány területén is. Itt jelenik meg az egységesség. Jogi szempontból akkor egységes egy állam, ha a törvények az állam teljes területén egységesek. Tehát lényegében azóta semmi nem változott jogilag: akkor sem, és most sem veszélyezteti az autonómia Románia területi egységét. Annyi változott lényegében, hogy azokban az időkben az emberek jobban megértették egymást – fejtette ki Puskás Bálint.
Bekecsi Sámuel
