Egy kis erdővidéki település, Zalánpatak katonai múltjának feltárására vállalkozott nemrég megjelent kötetében Préda Barna. A Harci zajban – zalánpataki hősök albuma című könyvét szerda délután mutatták be a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtárban, a szerzőt Péter Sándor nyugalmazott magyartanár méltatta, majd Magyarosi Sándor hadtörténész beszélgetett vele.
A zalánpataki Préda Barna nevét nemcsak az erdővidékiek ismerik, hanem a háromszékiek, sőt, még a jóval távolabbiak is, hiszen írt már egy monográfiát szülőfalujáról, illetve összeállított egy anekdotás kötetet is, a mostani, a Harci zajban – zalánpataki hősök albuma című pedig a harmadik könyve. Ezt először májusban Zalánpatakon mutatták be, ezt követte a szerdai sepsiszentgyörgyi ismertető. Köszöntőjében Préda Barna megjegyezte: mentora, Péter Sándor egyengeti írói pályáját, ugyanakkor e mostani munkája összeállításában nagy segítségére volt Magyarosi Sándor és Lukács Bence Ákos, kötetét ők lektorálták.
Péter Sándor ismertette a szerző eddigi munkásságát, megjegyezve, az ő szerepe annyi volt, hogy biztassa Barnát, ragadjon tollat (egyébként ez alkalommal mindenkit arra bátorított, próbálja meg papírra vetni saját sorsát, mert az marad meg, amit leírunk). Nem kis dolog három jeles könyvet ilyen rövid idő alatt megírni, hangoztatta, s külön kiemelte, hogy „icipici szülőfalujának” sorsáról csak az tud őszinte falumonográfiát összeállítani, aki ott született, ott élt és ott ismerkedett az élettel.
Zalánpatak kulturális életét ismertetve azt is megjegyezte, Barna nem egy mostoha körülmények közé született íróember, hanem olyan fészekből került ki, ahonnan jó eséllyel mások is könyvvel ajándékozhatnának meg bennünket. Megható, hogy ez a zalánpataki parasztgyermek nem egyszerűen átvészelte a zalánpatakiak nehézségeit, hanem fenn tudott maradni a hullám tetején – tette hozzá Péter Sándor. Mostani könyve kapcsán kiemelte, az olyan emberekről szól, akik vállalták a küzdelmet a hazáért, nem futamodtak meg, s megmutatták, mit jelent a helytállás a szülőföldért.
Magyarosi Sándor megjegyezte, a kötetben 127 katona neve és adatai szerepelnek, a 2011-es népszámlálás szerint Zalánpatakon 134 lakos élt, ám valószínűsíthető, hogy most kevesebben élnek ott, mint ahányan e könyvben szerepelnek. Száz év alatt három nagy konfliktus érintette a falu lakosságát, az 1848–1949-es forradalom és szabadságharc, majd az első és a második világháború, Préda Barna könyvében erre vonatkozó adatok találhatók, de azok személyes történetekhez kapcsolódnak, s e személyes történetek által becsatlakoznak a nagy történelembe – fűzte hozzá.
Ahhoz, hogy ez a téma felkeltse érdeklődését, kellett a neveltetése – mondta kérdésekre válaszolva Préda Barna, s nagyapja – Tátá – szerepét emelte ki, aki gyermekkorában nemcsak magyar legendákat mesélt neki, hanem a kicsi zalánpataki emberek sorsáról is szólt, ő volt az, aki „belém nevelte a szülőföld, Zalánpatak szeretetét, a hősök tiszteletét”. Tőle kapott egy nagy anyagot, ő ugyanis lexikális pontossággal raktározta elméjében azokat az adatokat, amelyek hitelességét későbbi levéltári kutatásai is visszaigazolták. De gyűjtött Zalánpatakon házról házra kopogtatva is, majd érdeklődött a távolabb (például Baróton) élő zalánpatakiaknál is.
Másrészt, mondotta Préda Barna, azzal is szembesült, hogy miután 2007-ben Károly herceg zalánpataki birtokot vásárolt, interneten keresgélve adatokat a faluról, jobbára csak a brit trónörökösre vonatkozó információkat talált, ezért megfogalmazódott benne: meg kell mutatni a világnak, hogy Zalánpatak Károly herceg előtt is létezett. A szerző ezt követően beszélt azokról a zalánpataki hősökről, akik szerepet vállaltak az említett három nagy konfliktusban, s megjegyezte, kutatásait e témában folytatni kívánja. Végül hegedűjén játszva két katonanótát is elénekelt.
