Kanadában kutatja tovább a világegyetem keletkezésének titkait Stephen Hawking brit asztrofizikus, az egyik legismertebb kortárs tudós, akit jövőre nyugdíjba küld a Cambridge Egyetem. Az idő rövid története és más tudományos sikerkönyvek szerzője a cambridge-i matematika tanszék Lucas-professzori állásából (Lucasian Professor) vonul nyugállományba.
Lucas-professzor volt Sir Isaac Newton is. Ő volt a második, Hawking pedig a 17. a sorban. 1980-ban nevezték ki, nyugdíjazásának egyetlen oka, hogy januárban 67 éves lesz, és így eléri az állás betöltésének felső korhatárát. A kanadai Ontario tartományban, Waterlooban működő Peri-meter elméleti fizikai kutatóintézet (PI) Hawking nyugdíjazásának hírére létrehozott egy státust, amelyet felajánlott a brit tudósnak. Hawking el is fogadta a felkérést a Distinguished Research Chair (kb.: kiemelt kutatások tanszéke) vezetésére. 2009 nyarán kezdi a munkát. ,,A PI kutatásainak kettős középpontjában a kvantumelmélet és a gravitáció áll. Ez a két téma nagyon fontos nekem, mert vizsgálatuk elvezethet az univerzum keletkezésének megértéséhez" ― közölte Stephen Hawking az intézet honlapján.
Hawking alig húszévesen szerzett doktori fokozatot a Cambridge Egyetemen. Harmincéves korában súlyos betegséget (amiotrófiás laterális szklerózis) állapítottak meg nála, amely a mozgató idegpályák megállíthatatlan elsorvadásához vezet. Ma már csak az ujjait tudja mozgatni, és számítógép segítségével kommunikál. A speciális billentyűzettel bevitt szöveget szintetizátor alakítja hangos beszéddé. Legfőbb kutatási témája a relativitáselmélet összehangolása a kvantummechanikával. Teóriája szerint mind a tér, mind az idő véges, de semmilyen határuk vagy szélük nincs. Kutatásai ,,melléktermékeként" azt a sokak számára kiábrándító tételt is felállította, hogy az időutazás nem lehetséges. A tudós egy másik téren is lelohasztotta a kedélyeket, amikor 2005-ben visszavonta elméletét a fekete lyukakról (a mindent magukba szippantó, még saját fényüket is elnyelő, fűtőanyagukat teljesen elégető, és ezért összeomló csillagokról), és leszögezte: az ezekben eltűnő anyag nem kerül át párhuzamos univerzumokba.
Stephen Hawking nevét leginkább Az idő rövid története (The Brief History of Time) című könyve révén ismeri a világ. Az először 1988-ban megjelent kötetet több mint negyven nyelvre fordították le, és világszerte harmincmillió példány kelt el belőle. 1999 végén a BBC internetes közvélemény-kutatása során ő lett az egyetlen élő ember, akit beszavaztak az elmúlt évezred tíz legjelentősebb gondolkodója közé (hatodik helyen, Charles Darwin és Immanuel Kant között). 2001-ben jelent meg Az univerzum dióhéjban (Universum in a Nutshell) című munkája, amelyben arra hívja fel a figyelmet, hogy az emberi faj nem éli túl a következő ezer évet, ha nem terjeszkedik a világűrben.
