Az előző években az iskolák „kunyeráltak” a cégeknél, hogy fogadják a diákokat gyakorlatra, ellenben egyes helyeken, például Sepsiszentgyörgyön megfordult a helyzet, a vállalkozók kopogtatnak a tanintézményekben, hogy küldjenek tanulókat – mondta lapunk megkeresésére Marius Popescu szakfelügyelő.

Annak ellenére, hogy minden szakiskolás kétszáz lejes havi állami ösztöndíjat kap, a duális képzésben ezt a cég kötelezően megkétszerezi, mégsem vonzó a fiatalok számára a szakképzés. Az elmúlt tanévben voltak vállalkozók, akik a duális osztály diákjai számára étkezési lehetőséget, munkaruházatot biztosítottak, egy cég négyszáz lejjel pótolta az állami juttatást, azaz havonta hatszáz lejt vihettek haza a diákok, de mivel a tanuló nem köteles a képzés után az adott munkáltatónál maradni, ez sem biztosíték arra, hogy megoldja a munkaerőhiányt.

Marius Popescu szerint kötelezővé kellene tenni, hogy a gyakornokok még legalább annyit dolgozzanak a cégnél, ahány évig tanultak és támogatást kaptak attól, hisz amelyik vállalkozó a duális oktatásra köt szerződést egy iskolával, elsősorban azt szeretné, hogy saját magának neveljen munkaerőt. Az is igaz, ha a diák három év múlva elmegy, akkor is nyert a cég, de csak ha a fiatal ügyes és jól végzi a rá bízott feladatokat, ez esetben csekély havi kétszáz lejébe kerül ez a vállalkozónak.

Popescu tanfelügyelő értékeli, hogy a gazdaságilag hátrányosnak számító Bodzafordulón igényeltek egy duális osztályt tizenhárom hellyel pincér-élelmiszerkereskedési elárusító szakon, de nem érti, Kézdivásárhelyen miért nincs igény erre, holott sok nagyobb cég működik a városban, akiknek szükségük lehet munkaerőre. Mivel az idei felvételire meghirdetett helyeknek csak alig több mint a felét foglalták el az első fordulóban, még nem tudni, melyik iskolában sikerül megalakítani minden tervezett osztályt. Ahol egy adott szakra kevesen jelentkeznek, a diákokat átirányítják egy másik szakterületre, és úgy hoznak létre osztályokat. Ezzel még várnak a második felvételi időszak végéig, mert számítanak azokra, akik kiestek a líceumi felvételin és második nekifutásra sem kapnak helyet, illetve akik korábban nem jelentkeztek sehova.

A szakok tekintetében a népszerűségi listát a szolgáltatások vezetik, főként a szakács, pincér, elárusító, szállodai szakmunkás, járművillamosság szak, kevesen kívánnak asztalosok, bőr- és textilművesek lenni. Baróton és Kovásznán alig volt érdeklődő a szakiskolai osztályok iránt, előbbiben százharminc helyből csak tizenötöt foglaltak el, utóbbiban hetvennyolc helyből ötvenhét maradt üresen.

Míg vannak, akik bukdácsoltak V–VIII. osztályban, vagy a záróvizsgán buktak akkorát, hogy nem remélhettek líceumi osztályba jelentkezni, egyesek magasabb felvételi általánossal is céltudatosan iratkoztak szakmunkásképzőbe. Miklós Tamás a sepsiszentgyörgyi Váradi József Általános Iskolában végezte a nyolc osztályt, családi barátjuk műhelyében ismerte meg a gépjárműjavítást, megkedvelte és elsőként jutott be a Puskás Tivadar Szakközépiskola e szakára. Az árkosi Veress Sándor is tudatosan választott, otthoni gazdaságukban került közel az állatokhoz, nem csoda, hogy a Puskás-iskola lovász és belovagló szakos osztályába jelentkezett, be is jutott.

Bár a július végi, augusztus eleji második felvételi időszakban még esély van a betöltetlen helyek elfoglalására, valószínűsíthető, hogy legalább négy szakiskolai osztállyal kevesebb indul ősszel a tervezettnél – véli Marius Popescu.

A lemorzsolódás csökkentése érdekében tanévkezdés előtt minden olyan idei nyolcadikos végzőst felkeresnek az érintett iskolák és a helyi önkormányzatok bevonásával, akinek neve nem jelenik meg egyetlen középiskolai, illetve szakiskolai IX. osztály névsorában sem – tudtuk meg Kiss Imre megyei főtanfelügyelőtől. Az intézményvezető úgy véli, senkinek nem szabad kimaradnia a rendszerből csak azért, mert nem elég tájékozott, vagy tehetné, de nem kíván továbbtanulni, hisz bőven van lehetőség arra, hogy mindenki kiválassza, mi a legmegfelelőbb szakterület a számára.