Tusványoson minden olyan, mint régen, legalábbis olyan értelemben, hogy a diáktábor területén rengeteg érdekes program várja az érdeklődőket, a különféle előadásoknak helyet adó sátrak alatt-mellett régi ismerősök üdvözlik egymást, érdeklődő arcok várják a beszélgetéseket, és a legkevésbé sem meglepő, hogy a járókelő gyakorlatilag bárhol belebotlik vezető politikusokba, jeles művészekbe, ismert személyiségekbe. Ami pedig nem olyan, azért leginkább külső körülmények okolhatóak: a szomszédban dúló háború már a nyitó napon rányomta bélyegét a beszélgetésekre.

Tusnádfürdőn a világ szeme

A rendezvény már a nulladik napján, kedd este mintegy nyolcezer érdeklődőt vonzott a Transylvanium, Nagy Feró és a Beatrice, valamint a Tankcspada koncertjei révén, a hivatalos megnyitót tegnap reggel tartották, és azzal kezdetét is vette a nagyüzem: hét végéig a közel harminc programsátorban majdnem félezer különféle program várja az érdeklődőket.

A rendezvény megnyitója minden tekintetben hagyományosra sikerült: a gyülekezés során a Lőrincz Csaba sátor környékén meghívottak, újságírók, résztvevők látható örömmel üdvözölték egymást, az operatőrök kameráikat állították, fényképezőgépek villantak, a szinkrontolmácsok elfoglalták helyüket, míg lassan benépesült a színpad előtti tér. Hagyományosnak mondható az is, hogy a rendezvény imával, áhítattal kezdődött: Isten áldását kérte közösségünkre Bilibók Géza római katolikus plébános, Bakcsy Gábor református és Bíró Attila unitárius lelkész. Az imákban, igemagyarázatokban visszatérő motívum volt a békesség iránti vágy – az ukrajnai háború és annak következményei amúgy kiemelt témaként szerepelnek az idei Tusányos programjában.

A közös ima után Popa Ilona erdélyi főszervező köszöntötte a meghívottakat és a résztvevőket. Mint mondta, másfél hete mintegy 250 szervező dolgozik azért, hogy megvalósuljon a 31. Bálványosi Szabadegyetem és Diáktábor, és reményét fejezte ki, hogy a közel 30 programsátorban mintegy 50 partnerrel szervezett majdnem 500 különféle program közül mindenki talál kedvére valót.

A következő napokban Tusnádfürdőre szegeződik a világ szeme – jelentette ki Butyka Zsolt, Tusnádfürdő polgármestere, aki szerint e figyelmet szeretné is kihasználni a város. A rendezvény mottója – Van, ami örök – kapcsán megjegyezte: Székelyföld és anyaország együttműködése is örök, ennek gyümölcseit láthatja az itt élő lakosság, de a látogatók is, hiszen a magyar kormány segítségével épül új óvoda Tusnádfürdőn, de az egyházi tulajdonú épületek szépülése is ennek eredménye.

Örök a medveprobléma is Tusnádfürdőn – hívta fel a figyelmet, ismertetve azokat az intézkedéseket, amelyeket e kényszerű együttélés biztonságossága érdekében hoztak: több vadat elszállítottak, a köztéri gyümölcsfákat kivágták, a szemeteskukákat kicserélték. A polgármester azt is bejelentette: a következő időszakban bővítik majd a diáktábor területét.

Ne bántsd a magyart

Zrínyi Miklóst idézte Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára, hangsúlyozva: a magyarok számára nincs más alternatíva, mint a béke, a nemzet legfőbb kívánsága az, amit Zrínyi Miklós úgy fogalmazott meg, hogy „Ne bántsd a magyart”. „Semmi más kívánságunk 2022-ben nem lehet, csak azt kérni, hogy sehol, sehol a világon ne bántsák a magyart. Ne bántsák itt, a Kárpát-medencében, ne bántsák Ukrajnában, Kárpártalján” – fogalmazott megnyitóbeszédében Potápi, hangsúlyozva: mi, magyarok csak a békében vagyunk érdekeltek. Tusványos küldetését méltatva felidézte: a rendszerváltás után létrejött szabadegyetemhez számos olyan gondolat köthető, amelyből törvény vagy éppen alaptörvény lett. Olyan gyakorlatok kiindulópontja Tusványos, amelyek nyomán az elmúlt tizenkét év a nemzetpolitikában talán a legszebb, legeredményesebb volt. „A 2023-as év alapjait a nemzetpolitikában most fektetjük le, mondhatjuk, hogy számunkra kétszer van szilveszter: az új év küszöbén és Tusványoskor” – fogalmazott az államtitkár.

Vissza az alapokhoz

Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt ügyvezető elnöke, a tusványosi egyetem egyik „szenátora” felidézte: amikor két éve, még a járvány kitörése előtt megtalálták a következő rendezvény mottóját, még nem gondolták, hogy az ennyire aktuális lesz 2022-ben is: a világjárvány, majd a háború nyomán eddig megkérdőjelezhetetlennek tűnő értékek kerültek a történelem süllyesztőjébe, megváltozott a világ körülöttünk, ebben kell egyénekként, közösségként, nemzetként megkeresnünk és meg is találnunk a helyünket. Amikor ilyen nagy válság van, amikor ennyi kihívás vár ránk, meg kell néznünk, milyen értékekhez kell visszatérnünk, hogy jövőt tudjunk tervezni.

Tusványos szervezői is az alapokhoz tértek vissza, a bálványosi szabadegyetemhez. Alapításakor ugyanis a rendszerváltás után éppen az élni akarás, a szabadságvágy, a gondolat, a szó, a választás szabadsága, a valahová tartozás élménye hívta életre a szabadegyetemet, a rendezvény állandóságát pedig a válaszkeresés jelenti a felmerülő kérdésekre, hogy például mi a szuverenitás, mit jelent Európa, mi a nemzetegyesítés stb.

„Tusványos addig örök, amíg képes megőrizni azon képességét, hogy nemzedékeken, történelmi tévedéseken, határokon, előítéleteken és szűkre szabott ideológiákon átívelve válaszokat, stratégiákat és cselekvési terveket indukáljon a jövőépítéshez, és mindezt úgy teszi meg, hogy közben jól is érezzük magunkat” – fogalmazta meg Toró T. Tibor a rendezvény lényegét az idei jelmondatra utalva. Méltatta ugyanakkor Tusványost mint Közép-Európa és a világ talán legeredetibb rendezvénysorozatát, amely egyszerre szabadegyetem, diáktábor és fesztivál.

Hinni a párbeszédben

Újra itt van a nagy csapat, ünnepeljük meg a nagy találkozást – Németh Zsolt, a Magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, a bálványosi szabadegyetem egyik alapítója szerint az elmúlt három év során kiéheztünk erre az együttlétre. Van gond a világban, van ok az aggodalomra, utalt a Tusványos kimaradását is okozó világjárványra, a szomszédban zajló háborúra és az ezzel járó kihívásokra, a nehéz gazdasági helyzetre, az inflációra, az energiaválságra, ugyanakkor arra biztatott köszöntőbeszédében, hogy az örökkévalóság szempontjából próbáljuk megmérni terveinket, célkitűzéseinket a magánéletben, de a közéletben is, hogy lássuk, melyek azok a kincsek, amelyeket gyűjtenünk kell, és melyeket nem érdemes. Az örökkévalóság mércéje nagy teher lenne, de egyúttal azt is jelzi, nem vagyunk magunkra hagyva: ha elvégezzük, amit az adott körülmények között el lehet végezni, Isten áldása kíséri majd munkánkat – vélekedett Németh Zsolt.

Ami a kincseket illeti, Tusványosnak küldetése van, éspedig hogy fennmaradjon a trialógus, a háromoldalú párbeszéd Magyarország, a külhoni nemzetrészek és a szomszédos országok között – hangoztatta a bálványosi szabadegyetem egyik alapítója. A magyar politikus szerint csak így tudunk megerősödni, csak így tudunk olyan Kelet-Közép-Európát építeni, amely az útját kereső Európának is segíthet. „Hitünk, értékeink, identitásunk és érdekeink alapján voltunk és vagyunk rendületlenül elkötelezettjei ennek a párbeszédnek.”