Ez a folyamat egyébként a Kálnokról beszerezhető információk milyenségében is tetten érhető: klasszikus formájú, papír alapú tájékozódása igencsak behatárolt, jóformán csak Kisgyörgy Zoltán újságbeli és könyves közléseire szorítkozik. Ez a forrás eléggé szűkmarkú, Kálnoknak nincs falustátusa sem, Sepsikőröspatak része, ezért a településeket bemutató turistakalauzokban is csak részben szerepel önálló településként. Kisgyörgy Háromszék turistakalauzában ezt a hiányt a falutérkép pótolja, no meg van önálló településre valló postai irányítószáma is, sőt, ami háromszéki településeinkben hiányzik, Sepsikőröspatak egészére jellemző módon a faluban utcanevek is vannak — Bedő Albert, Dobó István, Árpád és Március 15. utca. Szóval, Kálnok megérdemelné a falu státust. Ez a jelenség Háromszéken majdnem általánosnak mondható, a Maksához ragasztott Eresztevénynek még településjelző táblája sincs, holott Gábor Áron sírja-emlékműve miatt százak látogatják, az Óriáspincetető nemzeti kegyhellyé avanzsálása is igényli ezt. Komollónak van ugyan településjelző táblája, de hivatalosan nem falu, hanem Réty része, ennek ,,egyik" utcája. A családja révén komollói kötődésű Bagoly Miklós mérnök-vállalkozó tervezi, hogy a falu státusának visszaszerzéséért az illetékesekhez folyamodnak.

Kálnok — a többiekkel együtt — históriai múltja és jelene miatt is megérdemelné a falurangot. A községközponttól földrajzilag is elhatárolódott, Kőröspataktól két kilométerre található, református és unitárius műemlék temploma, a két harangláb, amelyek közül az unitárius messze földig a leghíresebb, Bedő Albert, a magyar, illetve a Kárpát-medencei erdészet atyja, a temető közel hatszáz éves tölgyfája, a templom festett mennyezete és bútorzata, faragómestereinek, bútorfestőinek tárgyai és eszközei a falu egyéniségét olyan markánsan kirajzolják, hogy ezt a hivatalos adminisztráció is tényként rögzíthetné. Jó hírét viszi a falunak a bejáratánál felállított településjelző, amely egyben az itteni népi faragászat reklámtáblája is.

Finta Emese Erzsébet tiszteletes asszony, úgy tűnik, ezeknek a gondolatoknak egyik megfogalmazója.

Hirtelen tájékozódásunk is erre enged következtetni, az unitárius és református egyházi gyülekezet terveiből is ez rajzolódik ki. Terveik közt szerepel a temető rendberakása, az elhagyott sírkövekből kőtár létesítése mellett egy Bedő Albert-emlékház létrehozása, a Bedő Albert emlékéhez méltó síremlék kialakítása. A tiszteletes asszony most ismerkedik, és most rendezi az egyházi irattárat is. Falufejlesztési programot dolgoztak ki, ennek keretében az internetes kapcsolat is elérhető. Testvértelepülési kapcsolataik, éppen Bedő Albert emlékének ápolása révén, igen intenzívek. A Bedő Albert-emlékház létrehozásában a magyarországi erdészszakma, a Bedő Albert nevét viselő Ásotthalmi Erdészeti Szakközépiskola segít. Ők ajándékozták a falubejárathoz elhelyezett Bedő Albert-szobrot és Stróbl Alajos alkotásának másolatát, Háromszéken az egyedüli Stróbl-szobrot is.

Jóérzéssel hallgatja az ember ezeket a terveket. További részletezésüket az akasztja el, hogy a tiszteletes asszonynak készülnie kell Sepsiszentgyörgyre. A továbbiakban megtudom, hogy heti harminc vallásórát tart hét iskolában. Javadalmazását nem a megtartott órák száma, hanem a gyermeklétszám után kapja. Tanítási naponként utazik, emellett Kálnokon végzi a lelkészi munkát, s mindazt, ami, ha kényelmes természetű lenne, nem tartoznék a lelkészi feladatköréhez.

Jelenléte szemmel láthatóan friss fuvallat a falu szellemi és kulturális feltápászkodásában.