Más államokban elsősorban a nagy multikat, bankokat, energetikai vállalatokat sújtották többletadóval, hogy fedezni tudják a válsághalmaz növekvő kiadásait, nálunk előzékenyen megkímélték ezeket, és a kicsikre, a legelesettebbekre ruháztak pluszterheket.

Szó volt már arról, hogy főleg itt, Székelyföldön nagyon sok mikrovállalkozást érint a változás, és sokak működését, megélhetését el is lehetetleníti, de nem tértünk ki még a részmunkaidősökre. Visszavezetik a 2017–2019 közötti áldatlan gyakorlatot, amikor teljes minimálbér utáni adót, társadalom- és egészségbiztosítást kellett fizetni akkor is, ha valaki csak néhány órát dolgozott. A pénzügyminiszter szerint csalások melegágya a részmunkaidő, és így majd kifehérítik eme szegmenst is. Nem hajlandó figyelembe venni, hogy bizony vannak ágazatok, ahol valóban csak néhány óra munkára van szükség. Ilyenek a takarítók, a hivatalosan alkalmazott bébiszitterek vagy akár éppen a lapkihordók, de a lista igen hosszú lehet, hisz sok cég alkalmaz bizonyos feladatokra részmunkaidősöket. A régi-új szabályozással annyira megugranak a munkaadó költségei, hogy vagy lemond az ilyen alkalmazottakról, vagy feketén intézi majd. Pedig egyszerűbb lett volna kiszűrni azt, ahol valóban megtörténtek a fő pénzügyér által is emlegetett visszaélések, mint vállalkozók, alkalmazottak sokaságát büntetni, ellehetetleníteni megélhetésüket. Ám a román állam ellenőrző szervei ennél egyszerűbb dolgokat is képtelenek megoldani, no meg úgyis olyan rétegről van szó, amelyik nem tömörül szakmai érdekvédelembe, nem vonul utcára tiltakozni, elfoglalja a napi túlélésért való küzdelem.

Miközben még egy rend bőrt lenyúznak a legkiszolgáltatottabbakról, saját házuk táján legfeljebb csak látszólag takarítanak. Büszkén jelentette be a kormányfő, hogy minden minisztériumnak 10 százalékkal csökkentenie kell anyagbeszerzésre, szolgáltatásokra fordított kiadásait. Jól hangzik, csakhogy kiderült, aprópénzről van szó, egy-egy tárca éves költségvetésének legtöbb 4–5 százalékát teszi ki ez a tétel, de olyan is van, ahol csak 0,4-et (munkaügy) vagy 1,97-et (a tanügyben például). A jelentős kiadásokat a bérek jelentik, az alkalmazottak száma azonban nemhogy csökkent volna, de jelentősen nőtt az elmúlt hónapokban, tovább duzzasztották a jól megfizetett állami apparátust, hisz kellett a hely a hűséges pártkatonáknak. Nem sikerült zöld ágra vergődni a speciális nyugdíjakkal sem, a kiváltságosak továbbra is megkapják több ezer vagy akár tízezer lejt is meghaladó havi juttatásukat, és érkeznek a hírek olyasmiről is, hogy a rendkívül takarékos állam alkalmazottai közül egyesek luxusnyaraláson képezhetik tovább magukat (11 személy kiruccanása csekély 50 ezer lejbe került).

Tegnap kiderült, a jövő héten esedékes költségvetés-kiegészítés kikerekítéséhez milliárdok kellenek még. Kíváncsian (és rettegve) várjuk, milyen újabb ránk kirótt adók, terhek árán teremtik elő országunk gazdái ezt a pénzt.