Téma volt az emlékezetpolitika is múlt héten a 31. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor Kós Károly sátrában. Emlékezet, amnézia és történelem volt egyszerre címe és témája egy panelbeszélgetésnek: a három szó szorosan összefügg, mert – mint elhangzott – a történelem nem csak emlékezet, hanem néha amnézia kérdése is. A beszélgetésen részt vett Peter Rendek, az Európai Lelkiismeret és Emlékezet Platform igazgatója, Gabriel Andreescu, a Noua Revistă de Drepturile Omului igazgatója és Florian Mihalcea, a Temesvár Társaság elnöke. A beszélgetést Szilágyi Zsolt moderálta, a panel végén Prohászka Boróka egyetemi adjunktus bemutatta a Hogyan ne feledjük – a totalitarizmus emlékezete Európában című könyvet.
A beszélgetés elején Gabriel Andreescu a nemzeti archívum hozzáférhetőségét taglalta. Májusban román történészek tüntettek a belügyminisztérium januári határozata ellen, miszerint a román nemzeti archívumot – köztük a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának dokumentumait – cenzúrázták, illetve titkosították. A Temesvár Társaság elnöke szerint ez jelentős mértékben befolyásolja nem csak a román, hanem a magyar közösséget is, önkényesen hozzájárul ahhoz, hogy közös történelmünk egy része feledésbe merüljön. A román–magyar történelem kiemelkedő napja 1989. december 15., mert a lelkészüket védő magyarokhoz csatlakoztak a román hívők is, akik azt skandálták a Mária téren, hogy Isten létezik! Ezért kezdeményezte Gabriel Andreescu, Tőkés László és Kincses Előd, hogy december 15. a román–magyar szolidaritás napja legyen. A bukaresti minisztériumi főtitkárság öt hónapja nem válaszolt erre a kezdeményezésre.
Szilágyi Zsolt szerint „rengeteg pontja van a forradalomnak, amit nem vizsgáltak ki kellőképpen, mi több, a román tantervben a forradalomról, a temesvári és a Mária téri eseményekről épphogy csak pár rövidke mondat jelenik meg, ami arra enged következtetni, hogy valakik nem akarják, hogy a fiatalok rájöjjenek, mennyire fontos pillanat volt ez Románia történelmében”.
Az Európai Lelkiismeret és Emlékezet Platform célja a tudatosítás és az arra való ráébresztés, hogy a kommunizmus és a nácizmus bűnei ugyanazzal a mértékkel mérendőek. A beszélgetés résztvevői azt a törekvést vélték felfedezni, hogy a nyugati államok nem veszik annyira komolyan a kommunizmus által okozott károkat, mint a nácizmus általiakat. Az Európai Bizottság több pénzt szán a nácizmus és a sztálinizmus kutatására, Sztálin halálával azonban lezárná a korszakot, s így leszűkítené a totalitárius kommunizmus értelmezését, pedig Európa közös történelmi öröksége a totalitárius diktatúrák emlékezete és ránk hagyott öröksége, még akkor is, ha ezzel szembenézni nagyon fájdalmas.
Az Európai Lelkiismeret és Emlékezet Intézet székhelye Prágában van, több mint 50 kormányzati és nem kormányzati szervezetet tömörít, például a Nemzeti Emlékezet Bizottságát vagy a Terror Házát. Az elkövetkezőkben a Cseh Uniós Elnökség is felkarolja ezeket a témákat, de az Európai Bizottság támogatására is számítanak – hangzott el.
Kölcze Renáta
