Igen elégedetten nyilatkozott Nicolae Ciucă miniszterelnök és Adrian Câciu pénzügyminiszter a költségvetés végrehajtásának első féléves állása kapcsán: nőttek a bevételek, csökkentek a kiadások, remekül áll az ország, minden ok megvan a további bizakodásra. Nagyon gyorsan kiderült azonban, hogy a hivatalosan közzétett számokat szépen kikozmetikázták. A diadalmas beszámolóban egyetlen szó sem esik arról, hogy a többletbevétel nem az adóhatóság szorgalmának köszönhető, hanem az inflációnak, az áremelkedéseknek köszönhetően 26 százalékkal több pénzt zsebelt be a kormány áfából, a visszatérítést pedig ügyesen elodázta, itt csak 6 százalékos növekedés szerepel. Csakhogy jól mutasson a mérleg, „elfelejtették” feltüntetni tartozásaikat az energiaszolgáltatóknak. A jövő év március 31-éig érvényes hatósági árszabályozás alapján fizetendő teljes kompenzáció nem található a dokumentumban, az idén április 1-jétől érvényes szabályozás alapján járóból pedig egyetlen lej sem szerepel a kiadási oldalon, mivel a kormány még nem is fizette ki azt.

A beruházásoknál sem sokkal fényesebb a helyzet, hiába emlegetik ezeket a román gazdaság motorjaként a bukaresti hivatalosságok. Az első fél esztendőben 89 milliárd lejnek kevesebb mint negyedét, 21 milliárd lejt sikerült elkölteni, és szakemberek szerint az állami beruházások jottányival sem járultak hozzá a gazdasági növekedéshez. A pénzügyminiszter szerint a késlekedésért elsősorban az építőanyagok árának növekedése okolható, s majd a második fél évben behozzák a lemaradást. Kérdés csak az, hogy miként, hiszen eme akadályozó tényező továbbra is fennáll.

Tavaly az első fél évben 2,86 százalék volt a deficit, idén mindössze 1,71 százalék a költségvetési hiány – hangzott az elégedett bejelentés. A fentebb felsoroltak mutatják, mily torz s mily képlékeny eme „siker”. Velünk, polgárokkal ellentétben a kormány egyértelműen nyertese a hatalmas áremelkedéseknek, a hivatalosan is 15 százalékos inflációnak, mely a szakértők szerint a valóságban majd’ 30 százalékos. Mintha nem számolnának azzal, hogy ennek a többletbevételnek hatalmas ára lesz, előbb-utóbb megmozdulnak a szakszervezetek és fizetésemelést követelnek. Az állami alkalmazottak bérét növelhetik a központi költségvetés terhére, de az újabb adókkal megnyomorított magánvállalkozások közül sokaknak csak a leépítés vagy a csőd marad az egyetlen járható út. Igaz, eme mínuszokat majd csak a következő büdzsék elszámolásakor kell megszépíteni.