A bukaresti politikum és a jó helyekről, biztos kezekkel irányított véleményformálók megtalálták Románia minden gondjának-bajának okát és forrását: Orbán Viktort és az RMDSZ-t. Másfél hete áll a bál, a magyar miniszterelnök tusványosi beszédétől hangos a román közélet.
Kissé megkésve ugyan (hétfőn, kedden ébredtek csak fel a szombati szónoklat kapcsán, de hát nyár van és meleg, érthető), ám azóta mind hangosabban ugatnak, bírálnak, kérnek számon. Mintha ennek az országnak ez lenne az egyetlen és legfontosabb problémája.
Nem térünk ki Orbán Viktor beszédének elemzésére, fölösleges, hisz úgyis mindenki ideológiai beállítottsága szerint értelmezi, felrakta már arra a polcra, ahol szerinte a helye. Ám az, ami Romániában ennek kapcsán történik, igencsak sokatmondó és jellemző. Előbb csak egy-két szelídebb bírálatot hallhattunk – megszólalt persze a magyar ügyekben mindig éber külügy –, majd egyre harsányabbá vált a kórus, nem győzték túllicitálni egymást a politikum és a közélet legfontosabb szereplői. Aztán Orbán Viktor és Magyarország gyalázásától eljutottunk az RMDSZ számonkéréséig – ki és miért volt ott, hogyan tapsolt –, majd az egyre élesebben követelt, de elmaradt elhatárolódás után, e hét elején végre megtalálták az összefüggést is: a Magyarországról (is) pénzelt RMDSZ tulajdonképpen Erdély felvásárlásában nyújt segítséget az Orbán-kormánynak. Felfedezték az eurómilliókat, melyek alapítványokon keresztül ömlenek Erdélybe gazdasági, mezőgazdasági, oktatási, egyházi támogatásként, és azt is, hogy a pénzek elosztásában az RMDSZ is szerepet vállalt. Nem maradhatott el a következtetés sem: nem csoda, hogy hallgat a szövetség, hisz két csecsről táplálva hizlalhatja klientúráját.
Az persze fel sem merül a méltatlankodókban, hogy a magyar kormány tulajdonképpen azt teszi, ami a román állam kötelessége lenne. Óvodákat, iskolákat, egyetemet épít, templomokat, műemlékeket újít fel, támogatást nyújt a gazdáknak, segíti a vállalkozókat. Pótolja a hiányt, amelyet Bukarest szűkmarkúsága okoz. És igen, segíti az erdélyi magyarság megmaradását, sőt, gazdasági megerősödését is, ami hasznára válhat ugyan Budapestnek, de elsősorban Romániát gazdagítja. Az itt felépülő óvodák itt maradnak, a vállalkozók, gazdák itt adóznak, a műemlékek Románia épített örökségét gyarapítják, a Sepsi OSK pedig nem a magyar, de a román futball hírnevét öregbíti, ennek az országnak hoz pontokat. Hála a magyar forintoknak.
A legharsányabbak ismét Erdély elszakítását vizionálják, amiről maguk is pontosan tudják, hogy botorság. De a magyar kártya előrángatása, a magyarság és az RMDSZ bűnbakká tétele ismét jól jön, hisz fejünk fölött szaporodnak a sötét fellegek, jobb, ha nem arra figyel a jámbor romániai polgár. Demokráciáról szónokolnak, idegengyűlöletet kiáltanak Orbán Viktor beszéde kapcsán, miközben ezerrel szítják a magyargyűlöletet. Másfél hét alatt eljutottunk oda, hogy egyre többen követelik az RMDSZ kitessékelését a kormányból. Nem számít, hogy így még egy jó kis kormányválságot a nyakunkba varrnának, ha megmutathatják: Románia egységes és oszthatatlan. Láthatjuk, ha magyarellenességről van szó, mindenképpen az.