Múlt héten tartotta az Osonó Színházműhely és a sepsiszentgyörgyi Művészeti és Népiskola a hetedik interetnikai drámatáborát, melyben román és magyar fiatalok vettek részt Temesvárról, Kolozsvárról, Marosvásárhelyről, Székelyudvarhelyről, Kovásznáról, Sepsikőröspatakról és Sepsiszentgyörgyről.
A sepsikőröspataki Virágcsárda Panzióban tartott tábor során dráma- és csapatjátékok, személyiségfejlesztő és önismereti gyakorlatok segítségével kerülhettek közelebb egymáshoz, fedezhették fel a közös alkotás örömét a két nemzet fiataljai. A színház mint forma nagyszerű eszköznek bizonyult az előítéletek leküzdésére, egymás elfogadására, a közös kapcsolódási pontok megtalálására.
Az Osonó vezetője, Fazakas Misi rendező-drámatanár és Fatma Mohamed, a sepsiszentgyörgyi Andrei Mureșanu Színház színésze által vezetett foglalkozások nagy hangsúlyt fektettek a csapatépítésre, az önismereti és személyiségfejlesztő gyakorlatokra, drámajátékokra, beszédkészség-fejlesztő feladatokra és az alapszínházképzésre. A színházi gyakorlatokban való elmélyülés, a keresés és a kísérletezés igazi közösséggé kovácsolta a projektben részt vevő tizenhat fiatalt. Az intenzív tábor minden reggel a lelki-szellemi bemelegítőként szolgáló napindítóval kezdődött, este pedig rövid színházi jelenetek próbái zajlottak, amelyeket az utolsó nap délelőttjén mutattak be a csoportok. Mindezek mellett sok műhelyfoglalkozásra és beszélgetésre került sor, így a résztvevők tudomást szerezhettek egymás kultúrájáról, gondolkodásmódjáról, és „megoszthatták egymással az életükben jelen lévő problémákat, amelyek nem a nemzetiségi hovatartozásból, hanem az életkori sajátosságokból, illetve az ország helyzete miatt kialakult, a felnövekvőben lévő nemzedék jövőképtelenségéből fakadnak”.
A július 24–28. között zajló tábor hangulatát nagyszerűen tükrözik a részt vevő fiatalok alábbi visszajelzései, melyeket a szervezők által összeállított sajtóközleményből idézünk:
Daniel Săvescu, Temesvár: „Megtanultam ebben a táborban, hogy két lényeges dologgal kell rendelkeznem, ha színházzal akarok foglalkozni: fegyelemmel és energiával. Azt is megtanultam, hogy ha jobb ember szeretnék lenni, magamba kell néznem, és onnan kell elkezdenem a változást. Rendkívül jó élmény volt számomra ez a pár nap ezekkel a csodálatos emberekkel, akikkel egyszerre három nyelven is kommunikáltunk azért, mert meg akartuk érteni egymást. Alig várom, hogy jövőre visszatérjek!”
Pápai Anita Lilla, Kolozsvár: „Az interetnikai drámatáborok számomra olyan meghatározó élmények, amelyek nemcsak megmozgatnak, de belsőleg is formálnak. A képzések motiválnak és megtanítanak, hogy a holtpontokon túllendülve energiával dolgozzunk és éljünk.”
Anda Popa, Sepsiszentgyörgy: „Bár nem egy nyelvet beszéltünk, mindig találtunk megoldást, mindig sikerült kommunikálnunk egymással. A tréningek által sikerült nagyon jól megismernem a többieket és önmagamat is.”
Tánczos Dorka, Kolozsvár: „Olyan alapdolgokat tanultunk, amiket az oktatási rendszerünk szinte gyökerestül tépett ki belőlünk. Elképesztő, hogy milyen szinten lehet itt fejlődni, ha valaki nyitott rá. A táborban mindenki önmaga tudott lenni, és úgy kovácsolódott össze a közösség, hogy egy rossz szó sem hangzott el a másikról.”
Kalányos Szebasztián, Sepsiszentgyörgy: „Kihívás volt számomra ez a tábor, ami nagyon sokat segített abban, hogy le tudjam küzdeni a félelmeimet.” (nbs)
