Zirren kéken, zölden,
sásról sásra táncol,
úgy veri a csipkét
önnön árnyékából.
Reggeltől napestig
egyvégtében járja,
de csak alkonyatkor
látszik a munkája.
Akkor aztán pitypang,
káka, békalencse
s a csobogó forrás
minden egy szem kincse.
Szitakötő szőtte
csipke alatt csillog,
s alábújik inni
az esthajnalcsillag.

Lackfi  János: A botsáskatartás előnyei
Rendes állat a botsáska,
nem támad rá a postásra,
sem a vízórásra,
heje-huja-haj.

Rendes állat a botsáska,
nem kell neki túrós táska,
bukik nádra, sásra,
heje-huja-haj.

Rendes állat a botsáska,
hagyjuk szegényt borostásra,
nem költ borotvára,
heje-huja-haj.

Rendes állat a botsáska,
önmagát úgy elálcázza,
sose lelsz nyomára,
heje-huja-haj.

Rendes állat a botsáska,
ha van, ha nincs, úgyse látja
soha a gazdája,
heje-huja-haj.

Nyulász  Péter: Medvevers
Vajh miért oly ihlető
e kócos bundás illető?
Mert a lába lapos tányér,
a két füle kerek zsemle!

Akad olyan költő vajon,
kinek nincsen medveverse?
Éppen hogy a fordítottja,
költő csakis az lehet,
kinek legalább egy versét
barna medve ihletett!

Gryllus  Vilmos: Pillangó-dal
Reggeli harmat
Kelti a lepkét,
Virág a réten
Tárja a kelyhét.

Látja a lepke,
Billen a szárnya,
Virágkehelyben
reggeli várja!