Nem tudom, a pénzromlásmérő statisztikusok mit mérnek, mit nem mérnek, mit jósolnak, mit nem, de úgy látom, hogy a számításokba hiba csúszott, mert úgy tűnik, hogy jóval drágább minden, mint ahogy az előrelátás szerint kellene lennie. Többször is megjártam már, hogy mikor elmenetem egy üzletbe vásárolni, és hallottam, milyen sokat kell fizetnem, vagy láttam a kasszaszalagot, azt hittem, hogy a hallásommal vagy látásommal baj van. De aztán a kedves kiszolgálók megnyugtattak, hogy igenis jól, hallok, látok, így nem kell a szemészetre vagy fülészetre mennem. Amit a szemüvegen vagy a hallókészüléken megspórolok, azt nyugodt lelkiismerettel költhetem el egyébre.

Persze, azért mi vagyunk a hibások, hogy pocsékolunk, mert azt mondják, hogy havi jövedelmünk egyharmadát ételre, italra költjük. Az élelmiszer ára már eléri az európai szintet, a jövedelem meg romániai, és csak harmada, negyede a nyugatinak.

A gáz ára 89,5 százalékkal emelkedett (tiszta szerencse, hogy meleg nyarunk lévén nem kellett fűteni), az étolajé majdnem 50-nel, a pityóka 42 százalékkal drágult. Különben a mezőgazdasági miniszterünk megnyugtatott, hogy bár a napraforgótermés az aszály miatt gyenge, de azért lesz elég étolajunk. És ugyebár jobb, ha drágán is, de van, mintha olcsón nem lenne. A légi szállítás ára 29 százalékkal nőtt, úgy, hogy aki teheti, ne utazzon repülővel. A víz is drágult, azon is lehet spórolni. Nem kell állandóan meleg vízben, kádban lubickolni, és így a gázzal is spórolhatunk. Második helyen vannak a költségekben a szolgáltatások, gáz, villany, és van remény, hogy ez utóbbi kettő az élre kerül a télen. Az oktatásra, művelődésre költünk a legkevesebbet. (Ezekre ott van a televízió). Olyan luxust se engedjünk meg magunknak, hogy betegeskedjünk, mert az is sokba kerül.

Mindenféle márkás rongyot lehet találni a turkálókban, és ha spórolni akarunk a fűtéssel, akkor vehetünk olcsón egy szvettert, takarót. A lakosság arra számítva, hogy jobb ma olcsóbban megvenni valamit, mint holnap drágábban, igyekszik elkölteni félretett pénzét is, ami a szakemberek szerint nem jó, mert azzal még inkább gerjeszti az inflációt. A lakossági megtakarítások mostanig 8,4 milliárd lejjel csökkentek tavaly decemberhez képest. Hiába, az ember már csak ilyen: saját kis hasznát nézi, „nem a makrogazdasági egyensúlyt tartja szem előtt.” Aztán vannak olyanok, akiknek van némi pénzük és egy hitelfelvételbe is belevágnak, hogy vegyenek egy autót vagy lakást. De nekik is vigyázniuk kell, mert a Robor, ami tulajdonképpen a jegybanki alapkamatot jelenti, igen erősen növekszik. (Van: jó bor, rossz bor, de a Robor az utóbbi időben nagyon keserű a hitelfelvevőknek). Ha valaki felvesz mondjuk 75 ezer lejt autóvásárlásra öt évre, akkor 20 ezer lejjel kell többet visszafizetnie, ha a kamat annyi marad, mit most.

Az vigasztaló, hogy a romániai polgárnak hónap végén már nincsenek olyan gondjai, hogy mire költse pénzét, mert addigra az már elfogy. Mi az árak emelkedésében a világpiaci árakat követjük, de azt tapasztalom, hogy csak akkor, amikor emelkednek. De ne veszítsük el a reményt, bízzunk abban, hogy ha esnek, akkor nálunk is csökkenni fognak, mert most közölték, hogy az élelmiszerárak júliusban visszaestek az ENSZ Élelmiszer és Mezőgazdaságért Szervezete szerint. Az étolaj 19,2 a gabonaféléké 15 százalékkal, ami az ukrán gabonaszállítások engedélyezésének is köszönhető. Most árgus szemekkel nézem a hazai árakat az üzletekben és a piacon, és ha nem látom, hogy látványosan csökkennének, akkor fogom magam és a bevásárlókosaramat, kimegyek a világpiacra egy beszerző körútra.