A keleten elesettek és meg­gyilkoltak belvárosi emlékművénél megtartott megemlékezést a lengyel Nemzeti Emlékezet Intézete és a Veteránok és Üldözöttek Hivatala szervezte, részt vettek rajta az állami intézmények képviselői. Több egyház lelkészei ökumenikus imát mondtak el.

Andrzej Duda az államfői kabinetfőnök által felolvasott levélben „megdöbbentő népirtásnak” nevezte a szovjet Belügyi Népbiztosság (NKVD) által 85 évvel ezelőtt elindított műveletet. Aláhúzta: az állami erőszak a volt Szovjetunióban élő több csoport és nemzet ellen irányult, a lengyeleket viszont „rendkívül brutálisan” üldözték, ők teszik ki az összes, etnikai okokból meggyilkolt áldozat több mint felét. Emellett több tízezer lengyelt bebörtönöztek, deportálták, munkatáborokba vittek – emlékeztetett Duda.

Szerinte a fájdalmas történelem „a hasonló tragédiák megelőzésére intő figyelmeztetés kell hogy legyen”. Utalva az ukrajnai háborúra, a lengyel elnök úgy látta: „a gonosz lényege mindig ugyanaz marad, a mai valóságból sem szorult ki a birodalmi gondolkodás, a sovinizmus, a terror”. Kiemelte: az oroszok által megszállt ukrajnai területeken ma is bebörtönzik az embereket, deportálják, meggyilkolják, üldözik őket.

„Lengyelország a történelmi tapasztalata miatt, az Európa e részében élő nemzetekkel vállalt történelmi sorsközösség miatt nem lehet és nem lesz passzív a jelenlegi gonoszságokkal szemben” – húzta alá Duda.

Az NKVD úgynevezett lengyel műveletét Lengyelországban már korábban népirtásnak minősítették. Az NKVD levéltáraiból származó adatok szerint 1937–38-ban Nyikolaj Jezsov akkori szovjet belügyi népbiztos utasítására a Szovjetunió területén élő, illetve odahurcolt lengyelek közül legalább 140 ezret letartóztattak, közülük több mint 111 ezret halálra ítéltek és kivégeztek, leg­alább 30 ezret pedig lágerekbe hurcoltak el. A méreteiben a hírhedt katyńi (Katiny) vérengzést is meghaladó akció története Lengyelországban is csak az utóbbi években vált széles körben ismertté.