Részletes tájékoztatással szolgált tegnap Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere a város központjában lévő egykori Bodok Szálloda épülete és környéke rendezésével, valamint az oda tervezett kulturális központtal kapcsolatosan. Bejelentette, hogy a szálloda, valamint az időközben az önkormányzat tulajdonába került környékbeli épületek bontása, ha komolyabb akadály nem merül fel, a tél folyamán elkezdődik. A felszabaduló helyen átmenetileg parkolót alakítanak ki, amíg az eredetileg elképzelt kulturális központ létrejöttét érintő kérdések tisztázódnak.
Antal Árpád felidézte, hogy az 1990-es évek elején a háromszéki turisztikai egységek java részét magánosították, sok esetben megyén kívüli vállalkozások kezébe kerültek ezek az ingatlanok. Sepsiszentgyörgyön több turisztikai egységgel is ez történt, mások mellett a sugásfürdőiekkel, illetve a Bodok Szállodával. Az új tulajdonosok komoly beruházást nem hajtottak végre egyetlen ingatlanon sem. Az önkormányzat 2004 után, ahol tehette, megvásárolta ezeket az egységeket, épületeket, Sugásfürdőn azokat fel is újították.
A Bodok Szálloda megvásárlásakor is felmerült, hogy a város újíttassa fel és működtessen szállodát, de ez nem bizonyult járható útnak, ezért úgy döntöttek, értékesítik. Kétszeri próbálkozás után nem sikerült eladni, így az ingatlan lebontása mellett döntöttek, illetve egy teljesen új épületegyüttes létrehozását képzelték el. 2020 januárjában jelentették be, hogy Kovászna Megye Tanácsa, a Sapientia Alapítvány, valamint Sepsiszentgyörgy önkormányzatának társulásával egy új kulturális és ifjúsági központot építenek a szálloda helyén. A tervek szerint ugyanazon év márciusában mutatták volna be az elképzelés részleteit, de a koronavírus-járvány közbeszólt.
Az eredeti elképzelés szerint, hat intézménynek adna otthont a létesítmény, ezek Sepsiszentgyörgy önkormányzata, illetve Kovászna Megye Tanácsának alárendeltségében működnek: a Tamási Áron Színház, az M Studio Mozgásszínház, a Cimborák Bábszínház, a Bod Péter Megyei Könyvtár, az Erdélyi Művészeti Központ, valamint egy koncertterem, melyet akkor úgy neveztek, hogy a Székely Filharmónia Nagyterme. A koncepció kidolgozására Zoboki Gábor építész, a budapesti Müpa, azaz Művészetek Palotája tervezőjének irodáját kérték fel. Hosszas egyeztetés után megszületett egy tanulmány a központról, javaslatokkal a tervezők részéről, látványtervek.
Megtorpedózott társulás
Sepsiszentgyörgy önkormányzata a múlt év januárjában lépett be a hármas társulásba. A vonatkozó határozatot a prefektúra megtámadta, egyebek mellett kifogásolva, hogy egy közintézmény közvagyont képező ingatlan kapcsán nem társulhat magánentitással (ilyen a Sapientia Alapítvány), de légből kapott érveik is voltak, például, hogy az önkormányzat nem bonthatja le a Kónya Ádám Művelődési Házat, miközben erről szó sem volt.
Tavaly a Kovászna Megyei Törvényszék, majd a város fellebbezését követően a Brassói Táblabíróság a határozat megsemmisítéséről hozott ítéletet.
Antal Árpád szerint ez világos jelzés volt, hogy az önkormányzat nem tud társulni egy olyan jogi személlyel, melyet a magyar kormány finanszíroz. A Sapientia Alapítvány ugyanis azt a négymilliárd forintot, mellyel belépett volna a társulásba, a magyar kormánytól kapta támogatásként. Az összegből a kulturális központ terveit, illetve a majdani épületegyüttes megfelelő működését biztosító műszaki felszereléseket, eszközöket szerezték volna be, az építkezés költségeit pedig az önkormányzat állta volna.
Jóváhagyási bonyodalmak
Az önkormányzat szintén tavaly elindította a beruházáshoz szükséges övezeti városrendezési terv kiállításának és elfogadásának folyamatát. Igencsak hosszasnak bizonyult egyes hatóságok, intézmények előzetes jóváhagyásának a megszerzése, több mint egy évvel kitolva a rendezési terv elfogadását.
A polgármester kitért arra, a rendezési tervet úgy állították össze, hogy a beruházás csak olyan területeket, ingatlanokat érintsen, melyek vagy az önkormányzat, vagy a Sapientia Alapítvány tulajdonában vannak. Antal Árpád hangsúlyozta: nem sajátítanak ki területeket természetes személyektől a beruházás megvalósítása érdekében. Mostanra minden érintett ingatlan vagy az önkormányzat, vagy az alapítvány tulajdonába került. Ezek az ingatlanok: a szálloda épülete, a Kossuth Lajos utcában a nyugdíjasklubnak otthont adó épület, két magánház, valamint egy további ingatlan a Művész mozi szomszédságában, mely a Román Szombatista Egyház tulajdona volt, de egy ingatlancserével ez is a városé lett.
Még egy lépést meg kell tenniük, hogy ne legyen jogi akadálya a beruházás folytatásának. Mivel a Sapientiával való társulás nem lehetséges, így a területek tömbösítése sem, ezért úgy döntöttek, hogy az önkormányzat az alapítvány tulajdonában lévő két ingatlant a Sapientia hallgatólagos beleegyezésével kisajátítja, így minden érintett rész a város tulajdonába kerül – szögezte le Antal Árpád.
A belváros átalakítására vonatkozó övezeti tervet idén áprilisban a városi képviselő-testület is elfogadta.
Bontás több szakaszban
Az érintett területen álló épületek bontását beütemezik, elsőként a volt szállodaépület és a Művész mozi közöttiek kerülnek sorra, majd a volt szálloda főépülete, illetve ezt követően a melléképületeké.
A területen egy transzformátorház is áll, ez a villanyvállalat tulajdona, és azt a szolgáltató távolítja majd el.
A jelenleg az alapítvány tulajdonában lévő két házat csak a kisajátítást követően bontják le, ez a folyamat hosszasabb lesz. A Román Szombatista Egyház imaházát is csak azután tudják lebontani, hogy megépül az új a Nicolae Bălcescu utcában.
A bontási folyamat jelenlegi állásáról Antal Árpád elmondta: most készül a bontási engedélyeztetési terv, a hatósági jóváhagyások többsége megvan, hetek kérdése, hogy véglegesítsék. Ezután az önkormányzat kiírja a bontási munkálatok odaítélésére a versenytárgyalást, és amennyiben kerül kivitelező, és nem lesznek óvások, a munkálatok télen elkezdődhetnek.
Újságírói kérdésre Antal Árpád rámutatott, hogy a bontás nem robbantással történik.
Új forgatókönyvek
A jövőt illetően Antal Árpád kifejtette: több változás is bekövetkezett az eredeti elképzelés megszületése óta, melyek nyomán módosulhat, hogy milyen funkciókat kap a majdani kulturális központ.
Az egyik változás szerint ismét lehetőség mutatkozik arra, a város egyik szégyenfoltjának számító egykori Szakszervezetek Művelődési Háza épülete az önkormányzat tulajdonába kerüljön (erre lapunkban külön visszatérünk). Ha ez megtörténik, akkor a koncertteremre vonatkozó elképzelések változhatnak.
Továbbá a város megvásárolta a volt dohánygyár épületegyüttesét, és ennek kapcsán felmerül, hogy a városközpontban megépítendő kulturális és ifjúsági központba elképzelt intézmények közül valamelyik végül oda kerülhet. Amit biztosan nem akarnak a volt dohánygyárba vinni, az a színház, a bábszínház, a mozgásszínház és a könyvtár.
Időközben az orosz–ukrán háború is bonyolította a helyzetet, gazdasági nehézségeket hozott és hoz, s amint Orbán Viktor magyar miniszterelnök is egyértelművé tette, a magyar kormány által támogatott külhoni beruházások közül az elkövetkező két évben az elkezdetteket folytatják, de újabbakat nem támogatnak.
Sepsiszentgyörgyön két idevágó nagy beruházás van, az egyik a kulturális központ, a másik pedig a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem épülete. Annak érdekében, hogy legalább az egyik építése elkezdődjön, és biztosítékuk is legyen, hogy el is készül, úgy döntöttek, hogy a négymilliárd forintot átutalják az egyetem épületének megépítésére.
A majdani kulturális központ esetében, miután tisztázták, milyen funkciói maradnak, egy nemzetközi tervpályázatot írnak ki. Ez eltolja a megvalósítás határidejét, de megteremti a lehetőséget, hogy egy olyan épület jöjjön létre, mely a belváros képének alakulása szempontjából a 21. század egyik legfontosabb beruházása lesz.
Antal Árpád szerint mivel mind a pályáztatás, mind maga a terv elkészítése legkevesebb két évet felvehet, így addig akár arra újból megteremtődik a lehetőség, hogy ismét a magyar kormány támogatásával épüljön meg a központ. Addig is a bontás nyomán felszabadult területen parkolókat alakít ki az önkormányzat.
