Ódon templomfalak üzenete

2022. augusztus 16., kedd, Máról holnapra
Farcádi Botond

Ha Kolozsvár ünnepel, akkor az Erdély más részein élő magyarok is előveszik szép ruhájukat. Mert Kolozsvár és Székelyföld millió szállal kötődik egymáshoz, mert Kolozsvár a Partiumban, a Szilágyságban vagy éppen a szórványban élő magyarok számára is viszonyítási pont, főváros.

És ahogy jó két évtizede nem csupán a kolozsvári magyaroknak, de minden Erdélyben élő nemzettársunknak fájt, amit az erdélyi város idegengyűlölő polgármestere elművelt, ugyanúgy most, a Kolozsvári Magyar Napok nyitányán is mindannyian ünneplőbe öltözünk – hogy lélekben legalább együtt legyünk, egymást erősítsük.

Túl a színes és színvonalas programkavalkádon, amely az egyetemi, kulturális és gazdasági központnak is tekinthető Kolozsváron természetesnek számít, az idei Magyar Napok kiemelkedő eseménye volt a felújított Szent Mihály-templom újraszentelése. Erdély egyik legjelentősebb műemlék épületéről lévén szó, aligha él olyan magyar ember itt, aki ne ismerné a Mátyás-szobor mellett álló templomot. E két műemlék máig meghatározza Kolozsvár főterének arculatát, és mindenféle régi és újabb kori történelemhamisítási kísérlet dacára jelzi: a múltat nem lehet letagadni, elhazudni, Kolozsvár nem olyan romániai város, ahol magyarok is élnek, hanem olyan regionális főváros, amelyet a magyarok is építettek – más nemzetekkel együtt.

A műemlék épület megújulása egyébként nem csak követendő példa a magyar épített örökség védelme és megbecsülése tekintetében, de kicsit arról is beszél, miként lehet és miként kellene viszonyulnunk a román–magyar együttélés számos kérdéséhez, milyen előnyeink származhatnak abból, hogy romániai magyarokként gyakorlatilag két államhoz fordulhatunk, és jól tükrözi azt is, mire képes együtt Magyarország és Románia egy egyesült Európában. Bár Emil Boc jelenlegi polgármester nevéhez is fűződik jó néhány magyarellenes nyilatkozat, gesztus, azért az erdélyi város jelenlegi kisugárzása alapján semmiképp sem nevezhető a román nacionalizmus fellegvárának, éppen ellenkezőleg, olyan fogalmakat társítunk Kolozsvár mellé, mint a nyitottság, fejlődés, normalitás, az Európához való felzárkózás, ifjúsági, tudományos, kulturális központ. Ebben a miliőben pedig nem kérdés, hogy a helyi vezetés megbecsüli a város épített örökségét, és áldoz annak megőrzésére, mint ahogy mára a Magyar Napok rendezvénysorozata is a város művelődési-közösségi életébe szervesen illeszkedő rendezvény lett. De nemcsak az önkormányzat és a helyi közösség, hanem a román és a magyar kormány is támogatta a műemlék épület felújítását: lám, mindenféle megosztó törekvés dacára vannak közös érdekei, közös programjai a két államnak, már csak felismerni, felvállalni kell ezeket, a közös építkezés, a bizalom pillanatok alatt képes elpusztítani a viszálykodás magvait, amit a szolgálatos gyűlölködők ültetnek. Végezetül pedig a Szent Mihály-templom felújításának története rávilágít arra, hogy romániai magyarokként szerencsés csillagállás esetén legalább három-négy forrás áll rendelkezésünkre különféle terveink, programjaink megvalósítására: a hozzánk legközelebb álló önkormányzatok mellett Bukaresthez, Budapesthez és Brüsszelhez is fordulhatunk, azaz adott esetben román kormányzati segítséget, magyarországi támogatást és európai uniós finanszírozást is igényelhetünk.

Túlzás nélkül kiváltságos helyzet ez, amelyről időnként mégis hajlamosak vagyunk megfeledkezni – a felújított Szent Mihály-templom több évszázados, ódon falai emlékeztetőül szolgálhatnak arra, hogy a kisebbségi sors számos nehézség ellenére lehetőségeket is rejt magában.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 511
szavazógép
2022-08-16: Közélet - Hecser László:

Magával ragadó Várfesztivál Nagyajtán

A hétvégén Nagyajtán első alkalommal megszervezett Várfesztivál párját ritkítóan jól sikerült. Nem a szervezők állapították meg ezt önmagukat „fényezve”, hanem a résztvevők nyilatkoztak így. Akikkel találkoztunk, egyöntetűen azt mondták, ilyen rendezvényekre lenne szükség mindenhol Erdővidéken: az öncélú dínomdánom helyett csendes, meghitt, minőségi programmal bőven „meghintett” szórakozási lehetőségre. A Várfesztivál tényleg ezt biztosította: tudományos előadások, eszmecserék, népzene, értékes modern zene, játékok, kézműves termékek vására volt. Három napig ezernyi apró csodára lehetett felfigyelni a szépen felújított templomvár árnyékot tartó falai között tartott eseményen.
2022-08-16: Közélet - Fekete Réka:

Visszatér az élet a felszegi óvodába (Sepsibükszád)

A nyelv megőrzésének, a hit továbbadásának, a megmaradásnak a zálogai a magyar tannyelvű oktatási intézmények, ezek közül is az óvoda az első láncszem, ahol a kisgyermek a családon kívüli közösségben találkozik azokkal az értékekkel, amelyek végigkísérik egész életében – ezt hangsúlyozták a felszólalók a sepsibükszádi Ábrahám Árpád Óvodának a település felszegi részében lévő felújított épülete pénteki avatóján. A több mint százéves épület a magyar kormány Kárpát-medencei óvodafejlesztési programja révén született újjá, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) és a helyi önkormányzat támogatásával.