Emberiesség elleni (el nem évülő) bűntettek vádjával ismét bíróság elé állítják Ion Iliescu volt államfőt, a hozzá közel álló Gelu Voican Voiculescu volt kormányfőhelyettest, valamint Iosif Rus tábornokot, a katonai légierő volt parancsnokát az 1989 decemberében történtek miatt. A most másodszor elkészült vádiratot a főügyészség tegnap nyilvánosságra is hozta, közérdekre hivatkozva.
Ez ugyanis a második kísérlet arra, hogy az 1989 decemberében elhunytak és megsebesültek miatt felelősségre vonják az akkori események irányítóit. Az első vádiratot 2019. április 8-án véglegesítette a főügyészség katonai részlege, ám a legfelsőbb ítélő- és semmítőszék 2021 novemberében visszaküldte azt a katonai ügyészségnek, mivel a legfelsőbb törvényszék 2020 októberében több bizonyítékot kizárt (köztük a hírszerző szolgálat és a forradalmi események kivizsgálására létrehozott, a kilencvenes években működő parlamenti bizottság jelentéseit) és különböző kifogásokat emelt. Ezért kellett új vádiratot összeállítani. Ennek 3330 kötete van, amelyből 2030-at az utóbbi hat évben tettek hozzá.
A most 92 éves Ion Iliescu a vádirat szerint 1989. december 22-én 16 órától vette át – a Nemzeti Megmentési Front Tanácsának (CFSN) vezetőjeként – a politikai és katonai hatalmat azzal a céllal, hogy egy előre létrejött csoportnak játssza át, legitimálva azt a román nép előtt. Iliescuék a terrorista veszély emlegetésével olyan pszichózist keltettek, ami számos esetben vezetett testvérharchoz, kaotikus lőfegyverhasználathoz, ellentmondó katonai utasításokhoz és így tovább. Nyilatkozataikban és közleményeikben a CFSN tagjai azt állították, hogy ezek a forradalom „kiáradásai”, ám a bizonyítékok azt mutatják, hogy épp ellenkezőleg, Iliescu színre lépése után jelentős számú tábornokot és magas rangú tisztet állítottak újra szolgálatba, csupa szovjetbarát katonát, ami világos ellentétben volt az akkori közhangulattal.
Az ügyészek nem találtak bizonyítékokat, amelyek alátámasztanák terroristák részvételét az 1989. decemberi eseményekben, semmi nem igazolja, hogy 1989. december 22. és 30. között terroristák vagy más erők a forradalommal és a forradalmárokkal szemben ellenséges akciókat hajtottak volna végre. Az ügyben kihallgatott személyek (katonák és civilek) közül többen állították, hogy valamilyen formában „terroristák” ellen harcoltak ebben az időszakban, a bizonyítékok logikus elemzése azonban azt mutatja, hogy ezek a személyek a kialakított terrorista veszély általános pszichózisában tévesen mérték fel a helyzetet. Az ügyészek áttanulmányozták a katonai ügyészségek által a forradalom eseményeivel kapcsolatban 1990 és 1994 között folytatott vizsgálatok anyagaiból készült kivonatot is, amely 2317 büntetőügy átvizsgálása nyomán született, és szintén azt igazolja, hogy az 1989. december 22-e és 30-a közötti haláleseteket és sérüléseket a terrorista pszichózis okozta.
A vádiratban rámutatnak még, hogy az 1989 decemberében Otopeni környékén zajlott harcokban a különböző katonai alakulatok, amelyeknek a felettesek azt mondták, hogy „terroristák” ellen kell küzdeniük, tulajdonképpen egymás ellen harcoltak, és egyetlen éjszaka leforgása alatt csak az egyik ezred közel félmillió lövést adott le. A káoszt az is fokozta, hogy a december 22–30. közötti időszakban a lövöldözésben civilek is részt vettek, akik közül néhányan semmilyen katonai kiképzéssel nem rendelkeztek, sőt, néhányan tinédzserkorúak voltak.
Az eddigi összesítések szerint az 1989. decemberi rendszerváltásnak 5205 áldozata volt, 1116 halottja és 4089 sebesültje. A Ceaușescu házaspár elmeneküléséig (1989. december 22., 12 óra 9 perc) 159-en haltak meg, a következő napokban pedig 957-en.
